Gondolkodási és digitális kompetencia fejlesztése – táblajátékokkal

quarto Meglepő, de nagyon szimpatikus elképzeléssel és kéréssel kerestek fel nemrégiben… A tisztelt levélíró programozó tábort szervez diákok számára – immáron sokadszor. A szervezők úgy gondolták, hogy ide – képességfejlesztés céljából – táblás játékokat vinnének, vetnének be! Ehhez kérték a segítségemet, hogy milyen játékokat ajánlanék, a korosztályt is megjelölve.

Fő irányként gondolkodási és digitális kompetencia, részletesen logikai-algoritmikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás és kreativitás volt meghatározva.

Javaslataimat el is küldtem, és úgy döntöttem, hogy kibővítem némileg, mert ez hasznos lehet mások számára is szakkörökön, különböző fejlesztő foglalkozásokon, tehetséggondozás alkalmával…

Belevettem évekkel ezelőtti meglátásaimat is néhány játékkal kapcsolatban.

Közel sem kimerítve a témát, sőt nagyon is szűken. Az eredményt a következőkben találod…

Mindegyik táblás alkalmas kisebb-nagyobb mértékben bármelyik képesség fejlesztésére, de kiemeltem „néhányat”, amelyek szerintem elsősorban megfelelők rá – a teljesség igénye nélkül. A kisebbek (alsósok) számára is különösen ajánlottak K-val jelölve. A belinkelteket megtalálod ezen a honlapon, még néhányat az 50 válogatott, sakktáblán (is) játszható táblás játék című PDF-emben. A többit pedig a www.jatektan.hu weboldalon, vagy még inkább ugyanott, az egyedülálló Játéktan jegyzetben érdemes megkeresni.

Ami pedig ezeket a képességeket illeti, mind gyakorolható az 50 táblajáték-matematikai feladat című PDF-em feladatain keresztül. De említhetném az ettől sokkal komolyabb  Táblás-Matekot, vagy egy sor más anyagomat is.

Valójában a lenti gondolkodási típusok nem választhatók szét teljesen, nagy az átfedés közöttük. Megpróbáltam mindegyikre a leginkább jellemző játékok közül választani.

LOGIKAI-ALGORITMIKUS GONDOLKODÁS

Kiemelt játékcsaládok erre a célra:

Dámák

Vonalnyerők

Előnyadósok

  • Várvédelem K
  • Róka és libák K
  • Tigrisek és birkák K
  • A farkas és a kutyák K
  • A nyuszi és a kutyák K
  • Pók és katicabogár K
  • Rókavadászat K
  • Pókháló K
  • Tablut (Taffl)

Hídépítősök

  • Bridges, Connections K
  • Hex

Leütősök

Lépéskombinációsok

Feladványjátékok

  • bejárós” feladványok K
  • „tili-tolik” K, 15-ös játék
  • Szoliterek K
  • Helycserélősök (sakkfigurákkal) K

Egyebek

Feladványok megoldásának lépéssorrendje, pl. beszorításos győzelem a Malomnál, Malacfogónál

PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS

Poliminók, Pentominók K

  • kirakós feladványok

Feladványok fejtése K

  • Sakk
  • Amőba
  • Dáma
  • Bármilyen táblás

Táblásokhoz kapcsolódó feladatok megoldása

Játékok összehasonlítása

  • megegyező, különböző vonások

Analógiák-sémák felismerése és alkalmazása a különböző állásokban, játszmákban

Nyitott feladatok megoldása

Valamilyen táblás különböző változatainak az összevetése, értékelése

Közös vonások felismerése

Miben több, miben kevesebb a szabály? stb.

Híres feladványok, pl. a Sakkhoz:

  • Gauss, Euler sakktáblás feladványai
  • Bejárási problémák, helycserés feladványok stb. K

Hex: lehet döntetlen? Miért?

Pikk-pakk: hogyan, legrövidebben?

Nyerő stratégia keresése: pl. 7×7-es Hex, NIM játékok…

Játszmaelemzések, közös játék hibakereséssel, javítással

KREATIVITÁS

Néhány területet érintve…

Lényeglátás: játékok legjellemzőbb vonásai K

Problémaérzékenység: milyen kérdések merülhetnek fel, amit érdemes tisztázni a játék megkezdése előtt?

Példák a kreatív gondolkodás fejlesztésére:

  • Tervezz 10 mezőpontos malomtáblát! K
  • Tervezz… táblát a …-hoz! K
  • Módosítsd, egészítsd ki a szabályt! Kísérletezz a szabályokkal! Próbáld ki, értékeld az eredményt! K
  • Tervezz a táblához más szabályt!
  • Találj ki egy új játékot! Bizonyos feltételek szerint, bizonyos feltételek nélkül.
  • Nyitott feladatok, például Halma: hogyan juthatsz el innen ide … számú ugrással? Keress több megoldást! K
  • Készíts egy 10 ütésből álló sorozatot (láncütést)! (pl. Dáma) K
  • Milyen kérdéseket tehetünk fel, sőt érdemes feltenni a játékhoz?
  • Milyen kérdések merülhetnek fel a szabályok értelmezése folyamán?
  • Feladványok készítése, megoldása.
  • „Trükkös” lépések, csapdák felismerése, készítése.
  • Az áldozat szerepe a Dámában, a Sakkban.
  • Kombinációk kialakítása, „kényszerítőzés”.

Játékok a kreativitás részterületeihez:

Úgy gondolom, hogy néhányat ezek után nem árt részletezni… Jóformán találomra kiválasztottam egypárat a táblásokból, hogy bemutassam, mire is gondolok.

Hogyan történik mindez a gyakorlatban? Konkrét játékok művelése során?

Kezdjük rögtön a logikai-algoritmikus gondolkodással, ami nem hiányozhat egyetlen stratégiai táblás gyakorlása során sem a gondolkodás folyamatából.  Kicsit szét is választanám e két területet: előbb lássuk az algoritmizálást!

Tervszerűség mindegyik táblás eredményes műveléséhez szükséges. Az algoritmus itt szoros kapcsolatban van a stratégiával és a taktikával.

Ugyanígy nagy szerepük van egy játszma során az ismétlődő eljárásoknak, a lépéssorrendnek, a sémáknak-analógiáknak, a kényszerítőzésnek (kombinációk)…

A Vonalnyerők családja különösen alkalmas a játék folyamán előálló algoritmikus gondolkodás bemutatására.  Amőba, Téramőba (Tamba), az Amőba „potyogtatós”, „tologatós” változatai, a Tőtikék elsőrangúak az algoritmizálás demonstrálására.

A következő ábra az Amőba példáján keresztül érzékelteti ezt. A kép a táblának csak egy részletét – közepét – mutatja, tehát „messze” van a tábla széle. Az ábra egy kombinációt – kényszerítő lépések sorozatát – mutat be. A számok zöldnek egy nyerésre vezető lépéssorrendjét jelentik.

amőba

A Vonalnyerőkön kívül az algoritmusok tanulmányozására kiváló terep még a Tili-tolik családja, például a „15-ös játék”. Vagy javasolhatom a „bejárási” problémákat – élén a huszárral (lóval) – Euler nyomán, de idesorolhatók a különböző stratégiai játékok, mint a Sakk, a Dáma, vagy az olyan kombinációs taktikai játékok, mint az Atari gó és még „millió” más.

Az egyszemélyes Feladványjátékok közül kiemelkedik a Szoliter. Erre látsz egy egyszerű példát, itt az egyik alapfeladvány, a „Latin kereszt” megoldása:

szoliter1

szoliter2

szoliter3

szoliter4

szoliter5

szoliter6

A logikai következtetésnek (dedukciónak) egy másfajta típusát képviseli a Quarto… Itt az elemek számbavétele – kizárása – vezet eredményre.

Milyen kérdések merülhetnek fel ilyenkor bennünk? Mint például ezek itt:

  • Mit nem szabad neki adnom, hogy kirakja sort?
  • Egyáltalán, mit választhatok a még meglévőkből?

A mellékelt ábra egyetlen megoldást tesz lehetővé: nagy, tömör, zöld kör!

quarto

A táblajátékok játszása, művelése nyilvánvalóan érinti a problémamegoldó gondolkodás valamennyi elemét: elemzés, összegzés, analógia, összehasonlítás, elvonás, általánosítás, konkretizálás… A játékok rendszerben történő megismertetésével erősíthetjük mindezt: a játékcsaládok már egy kiemelt, közös tulajdonságot reprezentálnak, amely a játékcsaládon belüli egyes táblajátékok összevetését, eltérő és azonos vonásainak feltérképezését segíti elő.

A helyes lépés(ek) megkeresése, a játszmaelemzések szintén idetartoznak.

Amíg alacsonyabb szintű játékosokra – például sakkban – inkább az algoritmizálás, a „számolás” a jellemző, addig a mester szintűekre döntően a sémákban való gondolkodás. (Mérő László: Új észjárások, Tericum Kiadó 2001)

Erre látunk egy egyszerű alapgondolatot az alábbi ábrán – „brazil” Dáma –, a „rosta” kihasználása az ütéskényszer révén.

brazil dáma

Hogyan lehet egy problémát egyszerűbbé tenni?

Erre szép példa a Pentominó kirakójáték is. Bonyolult elemekből egyszerűt „varázsolni” – például téglalapot –, és ezzel a feladatot könnyebbé tenni.  „Analízis-szintézis”, egybecsomagolva…

Kreativitás?

Élnék a felsorolás eszközével – elsősorban Bloom rendszerét alkalmazva – az ilyen típusú kérdések feltevése és feladatok összeállítása nagyon hasznos és célravezető lehet:

  • Tervezd meg…!
  • Készítsd el …!
  • Változtass…!
  • Mit gondolsz…?
  • Értékeld…!
  • Próbáld ki …!
  • Alkalmazd…!
  • Hasonlítsd össze…!
  • Egészítsd ki…!
  • Találj ki…!
  • Állíts össze…!

Továbbá nyitott feladatok alkalmazása, megoldása – divergens gondolkodás. Erre egy példa a négyzetes Halmához kapcsolódóan: a két csillaggal jelölt mező összekötése 10 ugrásból álló sorozattal. „Keress több megoldást!” Az ugrások számát sem kell mindig megkötni.

halma

Végül itt van néhány évekkel ezelőtt „papírra vetett” jegyzetem egypár játékhoz a gondolkodási kompetenciákhoz kapcsolódóan…

Táblajátékok csoportosítása a kreativitás részterületei szerint

Problémaérzékenység

Loa

Ütés-csoportosulás (anyag-téridő)

Érdemes mindenáron ütéseket véghezvinni? (Mikor növeli, milyen esetben csökkenti az esélyt?)

 Camelot

Ütés-bevitel ( anyag-tér-idő )

Az áldozat szerepe. Anyag-tér-idő kapcsolat: mikor, melyik a fontos? (Mérlegelés, döntés.)

Reversi (8×8-as)

„ A végén csattan az ostor!” Mennyire fontos az anyagi előny megszerzése? Ez biztosan előnyt jelent? Sarkok szerepe: a pozíció térnyerése az anyagi előnnyel szemben, anyagi áldozat térnyerésért.

Blobs

Melyik előnyösebb: újat letenni, vagy lépni? Mit nyerhetek, s mit veszthetek vele? (tér-anyag)

Blokus

Hogyan érdemes terjeszkedni és miért? A centrum jelentősége.

Pylos

Érdekes-e a játék a „spórolási” szabály nélkül? Mit kell mérlegelni spórolási lehetőségek esetén? (Mikor mennyit nyerek, mennyit vesztek? Számolási , következtetési készség.)

Tőtikék, Tamba, Amőba

Mely állások kerülendők? (Mikor válik egyértelművé a vereség?) Nyerő stratégiák: nyerő állások felépítése kombinációk alkalmazásával.

Neutron (Malacfogó)

Miért a neutronnal (malaccal) kell először lépni? Hogyan változna a játék, ha nem ütközésig kellene elmozdulni?

Quorridor

A „nagy” kérdés: lépek, vagy blokkolok? (Idő-tér konfliktus)

Octi

Adott helyzetben mit érdemes csinálnom: irányt kijelölni, vagy lépni? (Minőséget cserélni időért, vagy fordítva?)

 Újszerű kérdések felvetésének képessége

Quarto

Alapjáték: hogyan lehetne érdekesebbé tenni a játékot? Példák:

a) változat: a soron következő csak a helyet választja, a figurát az ellenfél.

b) változat: a soron következő csak a figurát választja, a helyet az ellenfél.

(Számít a sorrend!)

Camelot

Szabály-, játékmódosítások:

  • ütések véghezvitele terén;
  • a tábla méretében, alakjában;
  • a figurák számában, minőségében;
  • újabb elemek: pl. blokkok („halottak”, bástyák) elhelyezésében.

Blobs

Szabálymódosítás: pl. engedélyezett lerakni a tábla mellől bármelyik mezőre.

Reversi

Elfogás módjai, különböző változatok: irányok szerint, korongok száma szerint, stb.

Blokus

Milyen lesz a játék, ha saját elem mellé oldalszomszédosan is helyezhetek elemet?

Mennyire lesz élvezhető a játék, ha a Quartohoz hasonlóan egymásnak választunk elemet?

Szabálycsere:

  • sarkos érintkezés-különböző színű elemek;
  • oldalas érintkezés-azonos színű elemek (engedélyezett-kötelező)

Pikk-pakk, Rotary

Hogyan változik a játék, ha megszűnik a „többségi” szabály?

Narrow

Alkoss szabályokat, hogy a játék jól működjön! Bábu-síkelem : lépés, lerakás, csere, stb. varik.

Tamba

Hogyan változik a játék, ha a felfelé építkezésnek határt szabunk? Pl.: 4, 6 emelet a maximum. Hány emelettől élvezhető a játék? Vajon miért?

Bővítsük ki a játékot ugrálással! (variánsok)

Téramőbából Térmalom: a négy még nem nyerő, csak levételt jelent.

Neutron (Malacfogó)

Mi a következménye, ha nem mozdulunk ütközésig?

Lényeglátás

Camelot

Végeredményre összpontosítás: cél a „vár” elfoglalása akár anyagi áldozat révén.

Lényeges ismeretek: szélek szerepe, ütem (oppozíció) , a „lovag” mozgása, ütése (tér-idő).

Szinektikus gondolkodás: szokatlan összefüggés lehetséges a „lovag” indulása és érkezése között.

Loa

Végeredményre összpontosítás: a „csoportosulás” a cél, nem a letarolás.

Reversi (8×8-as)

A sarkok elfoglalása a fontos! Mezők pontértékeinek figyelembevétele.

Amőba

Pl. minél több hármas csoport képzése: cél eljutni egy védhetetlen (kétszer 3-as) álláshoz. (Kombinációk alkalmazásával.)

Tamba

A kombinációk sorozatos alkalmazásának jelentősége.

Amazons

Nem elég az ellenfél „bezárása”, fontos biztosítani magunk számára a teret, a mozgást! Ki teret nyer, időt nyer!

„Áttörés”   

Végeredményre koncentrálás: cél az ellenfél alapsorának elérése, akár áldozat árán is.

Megjegyzés

A kreativitás részterületei sem választhatók szét élesen, az adott játékban kiemeltem az odatartozó domináló gondolatot.

Szoliter (a gondolkodási műveletek tükrében)

Analízis és szintézis

Kisebb részekre (L-alakú, vagy más, néhány négyzetből álló egységek) bontással az egész megoldható.

Összehasonlítás

A „klasszikus” (angol-francia) szoliter tábla lehetőségeinek összevetése a háromszöges, a négyzetes tábláéval.

Háromszög:

  • egyezés-lépésszabály, stratégiák
  • különbség-irányok száma (4,6), tábla méret, alak

Négyzet:

  • egyezés-lépésszabály, irányok (4), stratégiák
  • különbség-tábla méret, alak

Analógia                    

Különböző feladványok megoldása során nyert tapasztalatokat alkalmazunk a többiben. Egyszerűtől a bonyolultig. (Stratégia)

Divergens gondolkodásmód

Bonyolultabb állások esetén: nem tudni előre hány jó megoldás létezik. Több jó megoldás keresése.

Rendezés

Különböző állások elemzése során osztályokba sorolás: megoldható, nem megoldható feladványok. Ezt megelőzi a mezők rendezése 3 csoportba a rajtuk álló korong (tüske, bábu) szerepének megfelelően:

  • (1) indulási;
  • (2) átugrott;
  • (3) érkezési.

Általánosítás

A szoliter játékok közös jellemzője: a cél, a lépésszabály, a stratégia.

Megjegyzés

Az írásban említett játékcsaládok elnevezései a www.jatektan.hu weboldalról valók.

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály

9 hozzászólás a(z) “Gondolkodási és digitális kompetencia fejlesztése – táblajátékokkal” bejegyzéshez

  1. Örülök ennek az anyagodnak! Az oldalra mutató link ajánlásaként, az alábbi “nyilvánosan privát” levelet tettem fel a Játéktan facebookra.
    🙂
    ==================
    Kedves Misi, talán mégis?

    Írtál már jókat, hasznosakat…, erről a mostaniról úgy gondolom, ezt az irányt kellene folytatod.

    Több, mint félszáz (jól választott) táblást sorolsz ajánlásként, különös tekintettel az alsósokra…, játékonként némi, egy-egy hasznosítható-továbbgondolandó ötletet felvető (hosszabb kifejtésre érdemes), megjegyzéssel.

    Arra kérlek, hogy ezt folytasd! Ezt folytasd, de már nemcsak sokat sejtető kivonatosan, hanem „lassabban”, alaposabb (saját bevált módszereidet közlő) részletekkel.

    Néhány utóbbi levélváltásunkban folyamatosan dünnyögtem:
    ====
    …”már nem kommentelek…, visszahúzódtam, nem bosszankodok, Veled kapcsolatban sem… néhány éve elváltak az útjaink. Talán emlékszel a kezdetre, amikor a MindLab tanfolyam előtt azt javasoltam, hogy előtte tanuljátok meg a játékokat és a hogyanra, a módszertanra koncentráljatok. Játék-szabály leírásokat átlagos felkészültséggel, némi internethasználattal, szinte bárki, a téma iránt érdeklődő készíthet. A tanár a pedagógus (szerintem) a hogyanban érheti el a sikereit… A Te munkáidból … én úgy látom, hogy már nem is a kölykök, hanem a Magad érdeklődése irányában erősödsz. Pl.: a hogyan helyett, forrásokat-eredeteket idézgetsz, de minél többet tudsz, annál inkább elveszel a káoszban, pontosabban azt a lényeget veszíted el, amiben egyedi értéket képviselhetnél….Ha tévedek a fentiekkel, az azért van, mert nem tudom, pont azt nem osztod meg, hogyan csinálod…”
    ==============

    Folytasd ezt a mostanit! Mutasd meg a Te, a napi gyakorlatban bevált, hogyanjaidat! Meggyőződésem, hogy hiánypótló!
    Barátsággal, Nagylaci

  2. Kapcsolódólag, hasznos lehet a “témába újonnan érkezőknek”:
    Kicsit „tyúk-tojás” a probléma: nehéz a hogyanról ötletelni Azoknak, Akik még nem ismerik az adott játékot. Ámha, túl részletes játékszabályt írunk, akkor (az a tapasztalatom, hogy többnyire) leblokkoltok a játék betanításánál. (Persze, már ez is siker, mert nem mindegy, hogy mivel játszanak a kölykök…) Csakhogy ezekben a játékokban értő kezekben sokkal több van, „varázsolni” lehet velük.
    A Háló tele van játékszabályokkal, játék-forrásokkal. Ami nincs, ami hiányzik, az a „hogyan”, az ötletek, a tapasztalatok átadása.
    Láss 3 példát:
    1. Ezek „csak” játékszabályok (elkészítésre ösztönözve):
    https://www.jatektan.hu/…/____2012_006/elonyados_tablak.pdf

    2. Ezekben van némi hogyan is:
    https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/picuriknak4.pdf

    3. Ez meg, egy „elrettentő” példa (akár középsuliba is):
    https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/yohoho_hazi.pdf

  3. Kedves Mihály!
    Nagyon érdekes, nagyon alapos, köszönjük!
    Esetleg még nem iskolás, majdnem 5 éves, eszes, de kicsit szeleburdi – nagyon nagy mozgásigényű gyereknek mit ajánlana, ami egy kis időre leültetné és lefoglalná, hogy ne csak a fizikumát fejlessze? 🙂
    Nagyon hálás lennék konkrét javaslatért.
    Köszönettel,
    Anna

  4. Kedves Laci!

    Én soha nem gondoltam azt, hogy az útjaink szétváltak volna…

    Hatalmas meglepetés és öröm nekem ez a nagy érdeklődés a téma iránt! 🙂 Azt hittem, erre még nem érett meg az idő. Nagyobbat nem is tévedhettem volna!

    Egyetértek a leírtakkal, a szándékom éppen ez. Tanulmányok, részletes útmutatók, tapasztalatok megosztása… A “magam érdeklődése” a leginkább ez a terület, már évek óta.

    Természetesen ez a bejegyzés csak a jéghegy csúcsa a témához. Részletesen kifejtve már könyv terjedelmű lenne. Ebbe a tanulmány jellegű írásba ennyi fért most bele.

    Kösz az értékes hozzászólást! 🙂

    Barátsággal: Misi

  5. Kedves Anna!

    Örülök, hogy tetszett, köszönöm! 🙂

    Jobbat nem is javasolhatnék erre, mint Nagylaci fenti hozzászólásaiban belinkelt anyagait: a “picuriknak” és az “előnyadós” link alattiakat. Ide be is írom: https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/picuriknak4.pdf, https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/elonyados_tablak.pdf.

    Nagyon megfelelők lehetnek ebben az életkorban a Dobókockás társasok (Ki nevet a végén…), a Mancala-bantumi, az Előnyadósok közül jónéhány (Pókháló, Rókavadászat, Várvédelem…), Tőtikék, Amőba, “potyogtatós” Amőba, “tologatós” Amőba, Isola, Atari Gó, Szoliterek, a különböző kirakók (Puzzlek, Pentominó), Kutya-macska, Kék-Nílus, Dots, Bridges, Malom, Seth, Halma, Fűre lépni tilos.

    Nagy részükről írtam ezen a honlapon, amiről még nem, azt megtalálja a http://www.jatektan.hu weboldalon bizonyosan.

    Nem erőltettem rájuk, de az én gyerekeim is fogékonyak voltak már a táblásokra hasonló életkorban, így megismertettem velük az életkorhoz illőeket.

    Célszerű lehet időnként a játékokhoz valamilyen kis mesét költeni, és a jelhordozókat konkrét jelentéssel ellátni (katonák, kígyó, farkas, bárány stb.)…

    Sok sikert kívánok mindehhez! 🙂

  6. Kedves Misi,
    feltételezem, érted, hogy a „nyilvánosan privát” címzettje nem Te voltál!
    🙂
    Általános dönnyögésem a Hálót elözönlő kevésbé értékes közlések ellen, egyszersmind annak jelzése, hogy valóban hiánypótló a „HOGYAN”. Mi több, jelzés és igényfelkeltés Azoknak is, Akik még csak a „MIT”-ig jutottak el.
    Ami Neked szólt, az csupán baráti biztatás. Nem kell egyszerre mindent… Mi sokkal több, talán elindulhatna egy közösségi ötletcsere is, az igazi hiánypótló kincsek megosztása.

    Kedves Anna, bocsi, hogy belepofázok!

    Szerintem, húzz egy bábot a kezedre…, meg egy másikat az ötévesére… és beszélgessetek… Semmit sem fog veszíteni, semmiről nem késik le, ha picit később kezdi a táblajátékozást. Millió egyéb előkészület van… Pl.: egy nagyobb kartondobozból közösen épített autóba biztosan le fog ülni…
    Én, ezt, ilyesmiket ajánlanék:
    https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/anita.pdf
    🙂

  7. Nyilvánvaló, hogy nem az óvodás gyerekeket kell megcélozni a táblásokkal, de azért tiltani sem kell tőlük. 🙂 Ahogy írtam: ha fogékony rá és élvezi, akkor miért ne? Egyébként NEM. Erőltetni meg aztán végképp nem.

    Gyakran láttam különben kisiskolásokat játszani korongokkal, kavicsokkal, golyókkal, de nem a funkciójuk szerint, a táblást, hanem valami mást. Szerepjátékot, építőjátékot például. Ez azért más. 🙂 Vagy egybegyúrva a kettőt, mint pl. a Surakarta esetében: brűgetnek az ütés során, ezért is nevezték el Forma 1-nek.

    A 9-10 éves korosztály az, amelyik a legfogékonyabb rá, tehát durván a 3., 4. osztályosok. Főleg a 4. Az érdeklődés ekkor éri el a csúcsot – a tömeget tekintve. Gondolom, ez mindenütt így van, nemcsak a hejőkeresztúri iskolában. Persze, valamivel előtte ajánlott elkezdeni.

  8. Mit várhatunk az ovisoktól? Különösen, ha nem egyenként, hanem csoportban foglalkozunk velük (amelyben 2-3 hónap életkorkülönbség már óriási érettségi kontrasztot eredményez).

    Hogyan is jellemezhetők a “táblajátékra érettség” fokozatai?
    Kis odafigyeléssel felismerhetők:

    1. A lépés során csak arra figyel, mit léphet szabályosan. (A siker még nem a távoli nyerés, hanem, hogy sikerül együttműködnie, betartani a szabályt.)

    2. Elkerüli a parti közbeni hátrányt okozó lépését. Pl.: nem rakja ütésbe a bábuját. (A sikert az jelenti, hogy nincs közvetlen baj, a játék folytatódik, akár nyerhet is.)

    3. Megakadályozza versenytársa közvetlen nyerő lépését. (Ez már a versenytárs összes lehetséges válaszlépésének előzetes felmérése, de a sikerélmény még mindig “csak” a közvetlen baj elhárítása és hogy a játék folytatódhat.)
    ===========================================================
    4. Előre tekint, hogy vajon a lehetséges lépésekből melyiket fogja választani az ellenfele. (Határvonal: az egyetlen lépéspár lehetőségeinek látása. Három négy szint elágazásait látni, már komoly játékerő.)

    5. Csapdát tervez, csapdát állít. (Szem felcsillan, ha ellenfele hibázik.)

    6. Nyerőstratégián töri a fejét.

    7. Eldönti, hogy a kezdőnek, vagy a válaszlépőnek van nagyobb esélye a nyerésre.

    8. Szabályt vizsgál, megérti a miértjét, benne kiskaput keres, esélyegyenlőséget reklamál.

    9. Javaslatot tesz szabályváltoztatásra.

    A nem részletezett vonal alattiak ovis korban nagyon ritka a kivételek!
    Felületesen persze úgy látszik, hogy: Hú! Képes akár 2-3 órányit is koncentrálni. Megérti és alkalmazza a játékszabályt. Ám ez többnyire tényleg nem több, mint az együttműködés öröme (nem ritkán a sikeres leutánozás öröme), de legfőképpen az, hogy foglalkoznak vele. Persze, hogy örül a nyerésnek, ám a vesztést a többségük tragédiaként éli meg. Magam iskolás kor előtt minden olyan szervezett versenyt betiltanék, amiben nemcsak győztesek és megdicsértek vannak.

    Az óvó néni a gyerek számára akkor is csalhatatlan isten, ha amúgy hülye.
    (Még az arra “ráérdemesült” szülőt is csak 8-9 éves kor után kezdik leírni…)
    Az igazi varázs személyiség-függő. Az óvó néni szinte mindegy milyen eszközzel dolgozik, de neki tudnia kellene, hogy mi felel meg a picik életkorának fejlettségének. Pl.: a Pókhálós játékban azért váltottam légyről katicára, hogy a vesztés se okozzon bánatot, hiszen a katica kiszabadult,,, És persze a katica és a pókok semmiképpen ne legyenek rajzolat nélküli korongok,,, Nélkülözhetetlen a mese, az absztrakciót még kerülni kell. Azt meg egy ovistól elvárni, hogy stratégiát alakítson ki, az már az “idomítás” kategóriája. Hiszen, annyi minden sokkal fontosabbat nem tud még.
    (Szülőkkel beszélgetve pl.: a korai sakkot, elrettentésül, a korai sex-hez hasonlítom, mert egyre többet hallom: “Ó már sakkozik e gyerek!” De sajnos nem ismeri az előzményeket: a halmákat, a solitereket, a dámákat… )

    Szerencsések, akiknek van kiktől megtanulniuk…, de már az óvodában (szerintem) még többnyire korai!

    Szülőknek persze mégis…, már ha van rá érdeklődés:
    http://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/picuriknak.pdf

    (Figyelem!
    A régóta nem frissített Játéktanra mutató linkek nem működnek, ha “https:” kezdetűek.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.