Az ábra szerinti sajátos táblán, kezdőállásból indul a játék. A két haderő egymással szemben helyezkedik el a bordó és zöld rácspontokon, a középső mezőt üresen hagyva. Tehát 12-12 kő.
Szabály
Lépés
Bármely üres, szomszédos mezőre – a vonal mentén. Hátrafelé is. A szélső ívet is beleértve, ez amolyan gyorsító vonalnak tekinthető. Természetesen a középső mező is a játékterülethez tartozik.
Ütés
Az ütés és ütéssorozat is kötelező. Bármely szomszédos mezőn álló ellenséges bábu kiüthető, ha a mögötte lévő mező üres. Ütés esetén ezt a bábut kell átugrani és erre a mezőre letenni. Ha ezzel újabb ütésre nyílik lehetőség, akkor azt folytatni kell, egészen addig, amíg az lehetséges (ütéssorozat). Igen, bármely irányban, a vonalak mentén. Az ív ez alól kivétel. Ütésre nem használjuk.
Cél
A játékot az a versenyző nyeri meg, aki hamarabb elfoglalja ellenfele utolsó mezőjét (vastag körvonalú).
Megjegyzések
- A Dámák alapjátéka, legszorosabb rokonságot a Camelottal mutat. Nincs dámává változás, alapsor helyett is „alapmező”. Ennek elfoglalása már győzelmet jelent.
- Kipróbálható úgy is, hogy az ív mentén ütni is lehessen.
Ajánlott irodalom
Mészáros Mihály: Játsszunk táblajátékot! (2012)
Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály
Úgy látom, a 2014. évi Hétpróbások egyik versenyjátéka lesz.
Ehhez, javasolnék egy szabálymódosítást (a gyakori döntetleneket és a passzív játékot elkerülendő):
Praktikus, ha a két egymással szemben ülő játékos között hosszanti helyzetben áll a tábla, amelyen az egyik játékos “lefelé”, a másik “felfelé” törekszik a bábuival.
Legyen: TILOS HÁTRAFELÉ LÉPNI, KIVÉVE, HA ÜTÉSI HELYZET VAN! (Tehát ütni visszafelé is kötelező.)
Megjegyzem: a tábla íves hosszanti vonalainak “surranó-gyorsító”, ill. azt kivédő funkciója van. (Ettől igazán érdekes a játék.)
Természetesen, kipróbálható(***) az íven áthaladó ütéssel is…, DE csak egyetlen lehetséges érkezési mezőt megengedve (a középső vonalon).
(***) Szerintem: szabályértelmezés és “ízlelgetés” során kötelező is kipróbálni a felvetődő kérdésekre adható alternatív válaszokat. Többnyire hosszan ható élmény: 1. belátni, ha jobb az eredeti; 2. ha kincset találunk; és az is 3. ha ennek során megértjük az adott szabály-pont “funkcióját/miértjét”.
🙂
Jól sejted! 🙂
Őszintén szólván először nem értettem, amit a tábla helyzetéről írtál… Aztán – egy kis segítséggel, Bogi révén – rájöttem, hogy a fektetett tábla képe nem előnyös, félreérthető. Nekem az teljesen természetes volt, amit írtál erről. No, el is fordítottam álló helyzetbe, így már teljesen összhangban van a leírtakkal!
A javaslatoddal egyetértek, kipróbáljuk, aztán továbbítom a résztvevők felé. Úgy tűnik, inkább csak előnyei vannak:
• gyorsabbá, élesebbé válik a játék
• taktikázásra ugyan kevésbé nyílik lehetőség, de az előbbi bőségesen kárpótolhat ezért
• jobban összhangban van így a dámákkal, hogy csak az ütést engedjük meg hátrafelé
A döntetlen nem jellemző egyébként.
Íves vonal: igen, ezt írtam én is. 🙂 Kihangsúlyozandó, hogy nemcsak támadás, hanem védekezés esetén is hasznos lehet!
Igen, az ív irányába eső középső mező, a célmező előtti! Nekem ez is természetes, de valójában nem az! 🙂 Lehetne más is.
Kiegészítés: oda-vissza, azaz az előbbi középső mezőről induló ütés érkezési mezője az ív túlsó vége.
„Íves” ütés összefoglalva, hátha valaki még elolvassa (jelölések nélkül)
Az ív egyik végpontjáról induló ütés érkezési mezője az ív túlsó végpontja mögötti középső mező (célpont előtti, irányba eső), és fordítva, azaz: a célmező előtti (alatti-fölötti) középső mezőről induló ütés érkezési mezője az ív túlsó mezője. Ebből adódóan előfordulhat egy ütéssorozaton belüli mindkét ív mentén történő ütés.
Ez így van! 🙂