A játék a 19. század vége felé keletkezett, ami egy meglehetősen termékeny korszak volt a táblás játékok szempontjából. Több, azóta híressé vált játék létrejötte datálható erre az időszakra. Ilyen például a Camelot és a Halma.
A Reversinek ma már inkább a jóval későbbi japán – Othello – változatát játsszák szerte a világon. A két játéknév így össze is forrt, ugyanazt a játékot értjük alatta. A múlt század 70-es évei óta rendeznek világversenyeket Reversiből, japán kezdeményezésre.
Tábla méret: 6×6, 6×7, vagy 8×8. A mezők számával megegyező számú korong: más-más színű vagy mintájú átellenes oldalakkal.
A játék (alapszabály)
Kezdéshez a középső négy mezőre helyezünk két-két különböző színű korongot, tetszőleges elrendezésben. A játékosok felváltva helyezik el korongjukat úgy, hogy ez, a már korábban a táblára került valamelyik korongjukkal ollóba (szendvicsbe) zárják az ellenfélnek valamennyi, legalább egy korongját. (Ez elméletileg maximum 8 irányban lehetséges.) Lásd az ábrát! Az ollóba fogott korongok megfordulnak, színt váltanak. Minden lerakáskor kötelező a rablás, ennek hiányában ismét az ellenfél következik. A játék addig tart, amíg senki sem tud már tenni a táblára, mert vagy megtelt a tábla, vagy egyik fél sem képes rablást végrehajtani. Győztes az, aki a játék végeztével több saját színű koronggal rendelkezik.
Figyelem! Rabláskor csakis és kizárólag az utoljára letett korong számít! Tehát olyan korongok fordíthatóak át, amelyeket az utolsóként letett korong is közre fog!
Tanítási javaslatok
Felsősöknél nem jelent gondot általában a játék elsajátítása, de alsós diákok esetén ajánlatos próbálkozni néhány bevezető fokozattal:
-
„szimpla” Reversi: bárhová tehetek, nem kötelező a rablás. Irányonként csak egy korong fogható ollóba. A gyerekek azonban előbb-utóbb igényelni fogják a több korong elrablását. Tehát léphetünk az alábbi fokozatra.
-
Mint a „szimpla” Reversi, csak akárhány korong elrabolható. Egyetlen eltérés az eredeti, alapszabálytól az, hogy nem kötelező a rablás, tehát akárhová tehetjük a korongunkat.
-
Csak vízszintes és függőleges irányban engedjük meg a rablást, átlósan nem.
-
Az előzőnek a fenti kettővel való kombinálása.
Módosítások
A fentiekben említetteken kívül többféle lehetőségünk van még:
-
Tábla hatszögű mezőkkel
-
A közrefogott korongok nem fordulnak át az ellenfél színére (jelére), hanem semlegessé válnak. Egy újabb ollóba fogásnál a semlegesek persze már a megfelelő színre fordulnak. (Desdemona)
-
Lépéses változat
Kezdőállás: a tábla szélső soraiba, mezőire helyezzük az egyforma számú kétféle korongot. (Kipróbálásra ajánlott: 2-2 szomszédos, 2-2 átellenes sor, vagy felváltva)
Lépés: bármely oldal-, vagy sarokszomszédos mezőre
Rablás: ugyanúgy, mint a lerakosgatós változatokban
-
Takart mezők: bizonyos kijelölt mezők nem tartoznak a játéktérhez.
-
Különleges alakú táblák beugrókkal, kiugrókkal
A két utolsó esetben különösen ajánlott gyerekekkel megterveztetni a táblákat és a takart mezőket!
Oktatási jelentősége
A négyzettáblán a sarokmezők felértékelődnek, elfoglalásuk játszmát eldöntő, kulcsfontosságú. Ebből adódóan a stratégiának, a tervezésnek különösen nagy szerepe van itt. Fontos az előrelátás, a lehetőségek számbavétele és kiszámolása, ami a képzeletet és az emlékezetet erősen igénybe veszi. A 6×7-es tábláról ugyanez elmondható, azzal a kivétellel, hogy a sarokmező jelentősége lecsökken: az átellenes sarkokból induló „átlók” nem futnak egymásba.
A lényeglátás sarkalatos jelentőségű a stratégia hatékonysága és az eredményessége terén. Különösen igaz ez négyzettáblák esetén! A játék rendkívül fordulatos, ami elsősorban a következőben fejeződik ki: gyakori eset, hogy a későbbi győztes a játék első részében, sőt még tovább is, jelentős anyagi hátrányban van. Látszólag! Valójában az erős játékos nem a pillanatnyi anyagi előny megszerzésére törekszik, hanem egy számára erőteljes összetételű állás kiépítésére. Vagyis ebben a játékban a megfelelően felépített tér-idő szerkezet maga után vonja az anyagi fölény megszerzését is, ami által a játékos kivívja a győzelmet.
Alkalmazás
Stratégia, taktika, kombinativitás-kombinatorika, számolás, algoritmusok, terület, törtrész-százalék stb.
Megvalósítási ötletek
Erről találsz részletes ismertetést az Ötletek, módszerek kategóriában.
Megjegyzés: a játékról és stratégiájáról bővebben olvashatsz a www.jatektan.hu weblapon, a Játéktan jegyzetben, valamint a Wikipédián is.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Mészáros Mihály: Játsszunk táblajátékot! (PDF, 2012.)
Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály
Visszajelzés: Táblás játékok kezdéshez 1. | meszaros-mihaly.hu