A tábla ugyan jóval kisebb a megszokottól, de a játék a kombinativitását megőrzi. Ennek oka, hogy a jól ismert klasszikushoz képest változatlan a tisztek száma, ugyanakkor feleannyi a gyalog. Ezzel felértékelődik a mozgékony tisztek szerepe, ami a játékot pergőssé, élvezetessé teszi. Éppen ezért különösen ajánlható kisebb gyerekeknek, a sakkal csak most ismerkedőknek. Persze, nagyon jól elszórakozhatnak vele a versenyzők is, érzésem szerint profitálhatnak is belőle taktikai vonalon. A változatosságról nem is beszélve.

Kezdőállás az ábra szerint:

Érvényesek a 8×8-as sakk szabályai, amit nem ismertetek, hiszen sokfelé megtalálható, az interneten is.

Forrás

Birkás György: 200 játék a sakktáblán (Magyar Sakkvilág, 2006)

A tábla kisebb méretéből adódóan azonban felmerülhet néhány kérdés:

• Megengedjük-e a sáncolást? A c-f vonalon el is végezhető hagyomány szerint.
• Első lépésük során a gyalogok haladhatnak-e két mezőt előre?
• Az előzővel összefüggésben: megengedhető legyen-e az en passant, azaz menet közbeni ütés?

Ezek megválaszolása, tisztázása a játszma előtt feltétlenül fontos a felek számára.

Ha már a kísérletezésnél tartunk, akkor nézzünk meg – a teljesség igénye nélkül – néhány további felvethető kérdést, amit más sakkvariánsnál is megtehetünk:

• Ragaszkodjunk-e az alapsori felálláshoz? Vagy bárhogyan rendezhetjük a tiszteket?
• Milyen a játék, ha nem kezdőállásból indul, hanem lerakosgatással? (Pl. saját térfélre, takarással.)
• Első sorban csak gyalog legyen, vagy tiszt is kerülhet ide?
• Hogyan „működik” különböző összetételű haderő esetén? Tehát tetszőleges tisztösszetétel, az összértékük legyen ugyanannyi. (Ki, mivel szeret játszani.)
• Milyen összetételű haderő esetén legérdekesebb a játék? Kipróbálni, változtatni az egyes tisztek számát.
• Gyalogcsere, átváltozás: bármilyen tisztre, vagy van valamilyen megkötés? Pl. a beérkező gyalog vonalán kezdőállásban lévő tisztre.

Kicsiknél pedig – tapasztalatból tudom – a matt elvont, nehezen érthető volta miatt feltehetjük a kérdést: mi legyen a játszma célja? Ki nyerje a játékot?

Pár válasz ez esetben:

• Aki elsőként ad sakkot az ellenfelének.
• Aki hamarabb ad pl. ötször sakkot az ellenfélnek.
• Aki hamarabb leüt pl. legalább tizenöt pont összértékű bábut.
• Pl. aki elsőként leüti ellenfele öt tisztjét, vagy hat gyalogját
• Akinek előbb sikerül elfoglalnia az ellenfél valamelyik alapsori mezőjét. Pl., amelyiken kezdéskor a király áll.
• Akinek előbb sikerül beérnie ellenfele alapsorába.
• A fentiek kombinációja

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály

 Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!