Típus, kategória: Vonalnyerő, Lerakosgatós
Elegendő számú jelhordozó szükséges hozzá, két színben.
Szabály
Kezdetben üres a tábla. Bármelyik szélső mezőre helyezhető bábu. Ha már foglalt, akkor is. Hogyan? Úgy, hogy eggyel beljebb tolódnak a tábla közepe felé az oszlopban lévő bábuk: tehát beljebb megy eggyel a szélső mezőn tartózkodó, ez eggyel szintén beljebb tolja a még beljebb lévőt az meg…, és így tovább. Kivéve, ha már telve van az oszlop (sor). Ebben az esetben már nem tehető újabb bábu ebbe a sorba (oszlopba).
Cél
Nyer, akinek elsőként alakul ki négyes nyerő vonala valamilyen (vízszintes, függőleges, vagy átlós) irányban. Összefüggően, egyenes vonalban.
Előfordulhat olyan eset, hogy egy ilyen betolás alkalmával mindkét félnek négyes vonala jön létre. Ekkor az aktív fél, tehát, aki a lépést (tolást) végrehajtotta, a nyerő.
Az előzővel összefüggésben létezik „öngól”: azaz, ha a lépésemmel az ellenfelemet négyes vonalhoz juttatom, de magamat nem, akkor vesztettem.
Megjegyzés, tanács, változatok
Stratégia: javasolt több irányból támadni, keresztbe tolni.
Változatok
-
„letologatós”
A betelt sorok is továbbtolhatók, a túlsó bábu „leesik”, kikerül a sorból. Egyébként minden megegyezik az alapverzióval.
-
A táblaméret változhat: valamilyen négyzet ajánlott, különösen a 7×7-es. A 6×6-os már inkább a „letologatós”-ra alkalmas, a nagyobbak pedig már egyre unalmasabbak lesznek a ritkább bábu találkozások miatt.
-
Hatszögtáblás: itt meg kell nyíllal adni a tologatás irányát, lehetőleg szimmetrikusan.
-
5×5-ös, „letologatós”: a szabály teljesen megegyezik az előbbi „letologatós” szabályával. Miben különbözik akkor? Itt öt a nyerő, nem négy. (!) Nyilván lenni kell még valaminek, hogy a kisebb tábla ellenére megnőtt a nyerő bábuk száma. Ez pedig a következő: két-két szomszédos oldal „betolós”, illetve „leesős”. Ez gyakori táblakép változást eredményez, pont ennél a kis táblánál.
Részlet
Mészáros Mihály: 50 válogatott, sakktáblán (is) játszható táblás játék (e-könyv, 2013.)
Kiegészítés
Dr. Nagy László (Nagylaci) fejlesztése a 80-as évek elejéről, a Sortologatósok egyik korai példánya. Mint a Pikk-Pakk, vagy a későbbi Abalone. Közkedvelt játék, különösen a kisiskolások körében.
A könyvhöz felhasznált és ajánlott irodalom
Dr. Nagy László: Játéktan jegyzet
Dr. Nagy László: 100 észjáték a „Cogitoys” sorozatból
Dr. Nagy László: Mini Játék Mester
Vargha Balázs: Játékkoktél
Szentgyörgyi József: Dámaiskola
Birkás György: 200 játék a sakktáblán (sakkváltozatok)
Zdzislaw Nowak: 50 táblás játék – A malomtól a góig
Nagy játékkönyv – Fordította: Boruzsné Jacsmenik Erika
Dalmáth Lajos, Frank Csilla: Nagy játékkönyv
Internetes írások, videók, ábrák (Google, YouTube) – angol nyelvűek
Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály
Ejnye, kedves Misi!
A forrásoknál, ha ismert (de legalább a magyar vonatkozásoknál ! ) illő lenne korrektebben… Az Amőba tologatós változata nagylacis fejlesztés. 1981-ben született, a sortologatós Pikk-Pakk kézenfekvő hozadéka volt. Voltaképpen a “bábucsoportokat mozgató lépés”, (tábla-)játéktörténeti eredeti újdonság volt és magyar ötlet. A (magyar piacon megbukott ??? ) Rubik kockára rácsodálkozva adódott a Rotary, a Pikk-Pakk, a tologatós Amőba ötlete, (1982-es szabadalmak, 5 évvel az Abalone találmányi bejelentése előtt…)
??? Állatira büszkék vagyunk a KOCKA világsikerére (is), elfeledkezve arról, hogy ha csak a magyar vásárlókon, csak a magyar kereskedőkön, csak a magyar hivatalokon múlt volna, akkor hírét sem hallotta volna a világ a bűvös kockának… A hazai játékboltokban egy év alatt nem lehetett vevőt találni az első 5000 db-ra! (Én egy havi fizetésemért vettem 20 db-ot barátaimnak…)
https://www.jatektan.hu/jatektan/uj2001/cube/story.html
🙁
Kedves Laci!
Félreérted a dolgot, de megértelek, mert elnéztem…
A bejegyzés forrásaként jelöltem meg a könyvemet, holott a bejegyzés valójában részlet a könyvből. Javítottam… Minden ebből a könyvből származó bejegyzéshez „forrás” helyett a „részlet” szót írtam, és feltüntettem, bemásoltam a könyv hátulján szereplő forrásanyagot is.
Láthatod mindegyik végén ezt:
http://www.jatektan.hu
Dr. Nagy László: Játéktan jegyzet
Dr. Nagy László: 100 észjáték a „Cogitoys” sorozatból
Dr. Nagy László: Mini Játék Mester
Vargha Balázs: Játékkoktél
Szentgyörgyi József: Dámaiskola
Birkás György: 200 játék a sakktáblán (sakkváltozatok)
Zdzislaw Nowak: 50 táblás játék – A malomtól a góig
Nagy játékkönyv – Fordította: Boruzsné Jacsmenik Erika
Dalmáth Lajos, Frank Csilla: Nagy játékkönyv
Internetes írások, videók, ábrák (Google, YouTube) – angol nyelvűek
Sajnálom, de nem tudtam, elkerülte a figyelmemet, hogy a „tologatós” Amőba a Te fejlesztésed! A Rotaryról és a Pikk-Pakkról régóta tudom. Gondolhattam volna persze a Cogitoys játékok alapján! Ezt a tényt hozzáírtam, kiegészítettem vele. A magyar fejlesztések egyébként is a szívügyem!
Kösz a kiegészítést, és bocs a kimaradt információ miatt!
Kedves Misi,
kérlek, hogy töröld már le ezt a baromságot!
🙁
(Vannak persze tudományos munkák, amelyek végén az irodalomjegyzék hosszabb, mint maga a munkaanyag, de ugye ez nem ilyen!)
Beidézel az E-könyvedből fél oldalt, majd (a forrást kritizáló észrevételemre reagálva): felsorolod „a könyvhöz használt források”-at.
???
Minden tekintetben bőségesen elegendő és abszolút korrekt a könyv megjelölése, amelyből a „részlet” van. Az észrevételem csak arra vonatkozott, hogy ez nem „forrás”.
Forrás alatt ugyanis, valamely ismeret, információ eredetét, ha úgy tetszik: első közlését értem. Következésképpen, a forrás megadása felelősséget jelent és alapos körültekintés, bizonyosság hiányában helyesebb kihagyni a megnevezését, mert a hibás megjelölés tovaterjed és félrevezető. (Lásd pl. az Európába arab közvetítéssel eljutott „arab számok” forrása, azaz eredete: india!)
Megjegyezem: a könyvben is helyesebb a „felhasznált irodalom”, esetleg „ajánlott irodalom” címszó alatti sorolás. Napjaink információs káoszában ugyanis a forrásként használt munkák többnyire másod, harmad,… ,század… és többnyire ismétlődő feldolgozások.
Az internetes közlésekben pedig (szerintem) sokkal informatívabb a felhasznált, vagy a témával foglalkozó konkrét WEB-oldalakra hivatkozni, esetleg „lásd hozzá még” címszó alatt:
https://www.jatektan.hu/jatektan/uj2001/amobtol1.html
https://www.jatektan.hu/jatektan/uj2001/amobletol1.html
https://www.jatektan.hu/jatektan/00004/slope.html
https://www.jatektan.hu/jatektan/uj2001/amoba1.html
https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/12amoba.pdf
🙂
Kedves Laci!
Köszönöm a hozzászólásodat, teljesen egyetértek a “forrás” körüli gondolataiddal. Valóban helyesebb megjelölés a “felhasznált irodalom” megjelölés. Ami ezeket a “sakktáblás” bejegyzéseket illeti, maradnék a “részlet” megjelölésnél, hiszen csaknem teljesen a könyvbeli leírással azonos.
A törlésen még gondolkodom, mert a Felhasznált irodalom hasznos lehet azoknak az olvasóknak is, akik nem töltik le az anyagot.
Visszajelzés: Az Amőba játék 11 hasznos tulajdonsága | meszaros-mihaly.hu
Visszajelzés: Gondolkodási és digitális kompetencia fejlesztése – táblajátékokkal | meszaros-mihaly.hu