Az Alkerk a Dámák őse, táblája alapján valószínű rokona a madagaszkári Fanorana-nak. Becslések szerint 3-3 és fél ezer éves játék. Mint több ismert játék – Gó, Ostábla, Sakk – szintén Keletről származik, mégpedig Egyiptomból (Quirkat néven). Európába feltehetőleg a középkorban, a mórok spanyolországi inváziója idején kerülhetett, még az ezredforduló előtt. (Mint ahogy a Sakk is.) Hogy maradhatott fenn? Kinek köszönhetjük ezt? …

X. Bölcs Alfonznak (1221-1284), Kasztília és Leon királyának kéziratai között bukkantak nyomára ennek a játéknak. Ő – maga is alkotó ember – korának talán legműveltebb, tudományokat és művészeteket egyaránt pártoló uralkodója volt, aki a csatamezőn is vitézül helytállt. A táblás játékok akkoriban a hét lovagi erény egyikeként fontos szerepet töltöttek be a lovaggá nevelésben. Valószínű, ez is közrejátszhatott abban, hogy Alfonz támogatta e társasjáték, az Alkerk elterjedését és fennmaradását.

Mi lehetett az eredeti szabály? Hogyan játszhatták az ókorban, és hogyan a középkorban? Erre ma már biztos választ nem tudunk adni…

A különböző források alapján háromféle (már megint itt egy „misztikus” szám :-)) szabályt közlök most le, kipróbálásra:

Kövekkel, korongokkal…

Cél: az ellenfél köveinek a leszedése, vagy lépésképtelen helyzetbe hozása.

A kezdőállás mindegyikben a színeknek megfelelően, a középső pont (ez is a játékmezőhöz tartozik) üresen hagyva.

1. változat: „12 köves”

Lépés

Előre, oldalra és átlósan előre, szomszédos üres mezőre, de csak a vonalak mentén. Hátra nem.

Ütés

Bármely irányban, a vonalak mentén, a szomszédos mezőkön álló kövek átugrásával, a mögöttük lévő üres mezőpontra. (Igen, hátra is.) Ütéssorozat nincs, csak egyes ütések.

Az ütés kötelező.

Az ellenfél alapvonalát elérő kő nem mozdul többet, kivétel ez alól az ütés.

Forrás: Mini Játékmester, Játéktan jegyzet (www.jatektan.hu)

2. változat

Az előzővel megegyező, egyetlen eltéréssel: létezik ütéssorozat is, a Dámákkal összhangban. Azaz, ha az ütés után megint ütéshelyzetbe kerülünk, akkor ismét ütnünk kell. Egészen addig, amíg az lehetséges.

3. változat

Az interneten fellelhető gyakori változat, a legkézenfekvőbb szabállyal:

Lépés

Minden irányban, a vonalak mentén, a szomszédos mezőpontra.

Ütés

Minden irányban, a vonalak mentén, az ellenfél köve mögötti üres mezőre ugrással. Ütéssorozattal. Kötelező az ütés(sorozat).

Megjegyzések

• Természetesnek tűnik az ütéskényszer, ami a Dámák sajátja, és a taktika szerves része is lehet, de találkoztam már ezt elhagyó változattal is…
• Léteznek eltérő méretű és formájú táblák, ilyeneket találsz például a www.jatektan.hu weboldalon is.
• Egykor népszerű volt a több (négy) személyes változat is
• Meglepő lehet, hogy egyes Alkerk táblák nem tartalmaznak alapsori mezőket összekötő vízszintes vonalat. Ez pusztán annyit jelent, hogy a beérkezett bábu innen nem üthet vízszintesen.
• A játék felpörgetésére, a döntetlenek számának csökkentésére alkalmas bármelyik változatban az, ha nemcsak a hátra-, hanem a vízszintes lépést sem engedjük meg: tehát csak előre, vagy előre-átlós irányban léphetünk a vonalak mentén.

Még több dáma: Dámajátékok kiskönyve

Játéktanításhoz ajánlott

Mészáros Mihály: Játsszunk táblajátékot! (2012)

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály