Miért a Szolitert választottam e bejegyzés témájának?

Azért, mert kitűnő feladványjáték, egyike a legjobbaknak és a legismertebbeknek. Bizonyíték erre az, hogy a legtöbb gyermek, akinek nem jut ellenfél, vagy valamiért magára marad a játékfoglalkozásainkon, ezt választja időtöltésnek…

Ráadásul nem is új fejlesztés, a komoly történelmi múlttal rendelkező táblások sorába tartozik. Nézzük meg, miért…

Játéktörténet dióhéjban

A játék eredete meglehetősen homályba vész. Magának a névnek a jelentése „magányos”, „remete”. Ez részint származhat abból, hogy, aki ezt játssza, az magányossá válik, vagy ezzel a játékkal lehet elűzni a remeteélet unalmát. Más források szerint a játék lényegéből származik az elnevezés, miszerint egy tüskének (kőnek) kell maradnia a táblán. Nem kizárt az sem, hogy egy francia úriembert ihletett meg az észak-amerikai indiánok Harcoló kígyók nevű játéka, s ebből alakította ki. Vagy egy bebörtönzött francia nemes találta ki? Nem tudjuk… Ki tudná ezt megmondani ennyi év távlatából?

Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a nagy kultúra és művészet pártoló IV. Frigyes Vilmos porosz király (1795 – 1861) a vendégseregről elfeledkezvén is képes volt elmerülten játszani.

Korszakalkotó matematikusok sora foglalkozott logikai játékokkal – Gauss, Euler, vagy éppen Neumann János.

   

Leibniz, a XVIII. század nagy német matematikus és filozófus lángelméje, polihisztora is szívesen játszott velük…

Nemcsak felvillanyozó játéknak találta a Szolitert, hanem a matematikai gondolkodás, a feltalálás gyakorlóterepének is.

Milyen táblán játszható a Szoliter?

Két standard tábla létezik: az angol és a francia.

Az angol tábla:

Ugyanez rácspontos formában:

A francia tábla:

Ezen kívül játszható sakktáblán, 6×6-oson stb.

Hogyan játszhatjuk a Szolitert?

Mindig valamilyen kezdőállásból indul a játék. A lépés abból áll, hogy egy alkalmas bábuval átugrunk egy másikat – valamelyik irányban –, ha mögötte üres (érkezési) mező van, és levesszük a tábláról az átugrottat. Az eredeti szabály csak a vízszintes és függőleges elmozdulást engedi meg, de kezdőknél eltekinthetünk ettől a megkötéstől. Számukra legyen szabad átlósan is ugrani.

Ebben a játékban, mint elmozdulás, csak ugrás létezik. Egy ugrás során csak egyetlen bábu ugorható át.

Mi a cél?

A cél az, hogy minél kevesebb bábu maradjon a táblán, lehetőleg 1 darab. Ez is leginkább egy előre meghatározott helyen, általában középen.

Feladványok

Latin kereszt

Görög kereszt

Háromszög

Négyzet

Piramis

Talpas kereszt

Alapjáték

Ami angol táblán megoldható, az francia táblán is. (Latin kereszt, Görög kereszt, Piramis…)

Nyolcszög

Kalóz

Alapjáték

Alakzatképző játékok

Mindkét táblán cél a középen lyukas teli tábla letakarítása egy előre meghatározott elrendezésbe.

Négyzet alakú nyolcas

Ötös elrendezés

Világ

Apostolok

E betű

Megjegyzések

A rácspontos táblát javaslom összehasonlítani a Fanorona és az Alquerque táblájával!

Mit fejleszt? Algoritmusok képzése, végrehajtása, analízis-szintézis.

Különösen jól hasznosítható, ha a csoport létszáma páratlan.

A táblák számozása a megfejtések leírásánál előnyös.

Nehezítés- változatok

Csak a sor és oszlop irányú ütés megengedett, az átlós nem.

Az egymást követő lépésekben mindig más-más bábuval kell ütni.

Egyéb táblák – feladványok

A 6×6-os négyzettáblán is kitűnően játszható 35 kővel. Például valamelyik sarokmezőt üressé tesszük…

A 8×8-as sakktáblán ajánlott kipróbálni 63 kaviccsal, bármelyik mezőt üresen hagyva. Sőt, csak egyszínű mezőkön is, 31 kővel.

Különleges kutatási feladat a gyerekek számára feladványok létrehozása, nem csak megoldása.

Ismert még a háromszög elrendezésű szoliter tábla is.

Kipróbálásra, olvasásra és tanulmányozásra javasolt anyagok

„átugrálós szoliterek”

„Soliterek”

Játéktan jegyzet – szoliterek

Játékok a Szoliter táblán – ezek egy későbbi bejegyzés témái lesznek:

• Várjáték (Előnyadósok)
• A róka és a libák (Előnyadósok)
• Háromszögjáték
• Fölrakós játék

Forrás

Dr. Nagy László: Mini Játékmester (Cogitorg Kft., 2006.)

Dr. Nagy László: 100 észjáték a „cogitoys” sorozatból (Cogitorg Kft., 1997.)

Lukács Ernőné – Tarján Rezsőné: Játékos matematika (Gondolat, 1975.)

Dalmáth Lajos – Frank Csilla: Nagy játékkönyv (Könyvkuckó, 1996.)

„Family fun & games” – fordította Boruzsné Jacsmenik Erika: Nagy játékkönyv (Új Esély Kiadó, 1995.)

Játék foglalkozásokhoz, játéktanításhoz ajánlott:

Játsszunk táblajátékot! (2012)

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály