Amitől a táblajáték foglalkozásoknak működniük kell 2.

játéklap1 Milyen típusú feladatokat használok még a játéklapokon és milyen céllal?

Táblázat fejlécébe is tehetők. Most néhány konkrét példa következik…

„Bátorságpróba”

A „bátorságpróba” különösen akkor mutatkozott nevéhez méltónak, amikor bemutató órákon vállalkoztak a tanulók erre a feladatra. Képzeljük el, hogy a táblajátékos teremben tartózkodott körülbelül 25 diák, többnyire osztálytársak, és előfordult sokszor, hogy 30-40 idegen felnőtt…

„Bátorságpróba egy percben”, ez a pontos elnevezés. Egyetlen percben kell ismertetni egy – legtöbbször tetszőlegesen – kiválasztott táblás játékot. Lehet ez egy új is, vagy éppen egy kedvenc. Tehát cél, szabály (lépés, ütés…), egyebek. (A sorrend eltérhet ettől, csak a bemutatás ésszerűen történjen, logikailag illeszkedjenek egymáshoz a mondatok.) Az „egyebek”: hányan játsszák, ki kezd, honnan ered a játék, változatok, személyes vélemény stb.

Úgy gondolom, hogy ez a gyakorlat nagymértékben fejlesztheti a lényeglátást, a lényegre törő fogalmazást. Természetesen csak gyakori, mindennapos használat esetén. Amit a jelenlegi rendszerben meglehetősen nehéz megvalósítani.

A játék bemutatását követően a jelenlévő gyerekek hozzászólhatnak: kiegészíthetik a hallottakat, helyesbíthetnek tévesztés, hiba előfordulásakor. Nemcsak a próbát, hanem ezeket a megnyilvánulásokat is díjazhatjuk pontokkal. Ez nagyon lelkesíti a nebulókat.

A gyakorlat gyümölcsözőnek bizonyulhat a türelem, az önfegyelem és a figyelem erősítésének terén is: megvárom, míg elmondja, figyelek rá, utána szólhatok hozzá csak az elhangzottakhoz…

Az időbeosztás is fontos és ehhez kapcsolódóan a már említett lényegkiemelés képessége. Más-más ügyességet, leleményességet igényel például a Sakk, vagy az Amőba. Csak éppen eltérő szempontból.

Majdnem lehetetlen (valójában az) vállalkozás bemutatni a Sakkot egy percben – bonyolult, speciális szabályok, sokféle lépés, ütés… Csak egy-két dolgot kiemelve, nagy vonalakban végezhető el a feladat.

Amőba? Két mondatban is elintézhető… Mi akkor itt a nehézség? Az, hogy mivel töltsem ki a fennmaradó időt, lehetőleg nem haszontalan információkkal. Itt az „egyebek” jelentősége megnő: kitérhetünk az Amőba variánsaira (Pente, „tologatós”…), a többszemélyes változatra, elkészítésére…

A „bátorságpróba” szorgos gyakorlása előrevetítheti a későbbi szóbeli feleletek, vizsgák, közönség előtti beszéd, felszólalás sikeres teljesítését is.

Utolsó megjegyzés ehhez a témához: a „bátorságpróba” kedveltsége ugyan eltérő az egyes osztályokban, de összességében is kifejezetten népszerű vállalásról van szó. Elmondhatom, hogy egy vonzó kihívásnak, megmérettetésnek tekintik a gyerekek, ezért is történt már többször, hogy „sorszámot kellett húzni”, ki következzen. Komoly viták is előfordultak már ilyenkor. Általában a jelentkezések sorrendje dönt erről. Saját aláírásommal hitelesítem a próba teljesítését.

Új játék tanulása leírt játékszabály alapján

Arányait tekintve ritkábban alkalmazom, új játék tanulását általában máshogyan végzem, végeztetem: az egyik leggyakoribb változat a rotációs módszer, a másik pedig az egymástól tanulás, azaz amolyan „szájról-szájra” módon.

Mégis, a játéklapokon alkalmazom időnként, mert a gondolkodva, értő olvasás képességét fejleszthetem, erősíthetem vele.

Laminált játékszabály kártyákat alkalmazok, a játékleírások néhány kivételtől eltekintve a Mini Játékmesterből származnak. Ez a kis könyvecske nem hiányozhat egyetlen táblajátékot szerető és tanító polcáról sem. Nálam mindig van legalább egy példány. 🙂

Az értelmezések elég nehezen mennek, a mai gyerekek jelentős része számára túlságosan is macerás ez a tevékenység. Hamar feladják és magyarázzam el inkább én. Azt tapasztalom, hogy még felnőttek esetén is nehézkesen működik a leírt szabályok teljes megértése.

Új játék tanulása egymástól

Vagyis egyik tanít, másik tanul. Mindkettőért pont jár, általában sokkal több, mint a szimpla játékért. Mégis kevésbé választják ezt, a kényelem nagy úr – finoman fogalmazva. Pedig a legtöbb játéktanítást az iskolában egyébként sem a kollégáim, vagy én végzem, hanem maguk a gyerekek azáltal, hogy egymást tanítják. Ennek két haszna is van…

Az egyik, hogy így jobban fejlődik a beszédkészségük, a szóbeli kifejezőkészségük. Ehhez kapcsolódva nem elhanyagolható az sem, hogy így kénytelenek a másikra odafigyelni, ami nem igazán jellemző a gyerekek jelentős részére.

A másik, hogy ezáltal sokkal produktívabb a játéktanulás, mintha csak mi felnőttek tanítanánk.

Rendszerezés

Ezt már érintettem ebben a bejegyzésben. Mélyíti a játéktudást, a rendszerező gondolkodást.

Aláírás, hitelesítés

Biztosítja a gördülékenységet, a „törvényességet”, ezáltal lehetővé téve az önálló tevékenységet, a „magától” működést. Ezenkívül nyomatékot ad a döntésnek, felértékelve azt, felelősségre nevel. Fontos észrevétel, hogy a gyerekek szeretik „könyvelni” amit csinálnak. Egyrészt visszajelzés az elvégzettekről, másrészt a megelégedettség érzését nyújtja.

Szerepe többrétű: hitelesítés – csalás ellen, könyvelés, rögzítés, abszolválás, a teljesítmény hivatalossá tétele, gyűjtőszenvedély kiélése, az eredményesség tükre, előkészület a felnőtt élet bizonyos kötelezettségeire…

Matematikai gondolkodásfejlesztés

Szó szerint ezzel a céllal. Számolási készség, kombinativitás, rendszerező képesség fejlesztése, algoritmusok alkotása és végrehajtása.

Példák – gyakorlatok, feladatok:

Mancala-Bantumi, 2×6-os mancala tábla. Az utolsónak elszórt kavicsom a játszótárs harmadik rekeszébe érkezett. A szórás kezdetekor lehetett-e a kezemben 23 kavics? Miért?
Próbáld ki, rajzolj, számolj!

„brazil” Dáma, 6×6-os dáma tábla. Keress minél több ütésből álló láncütést! Mennyi lehet ez? Hány ilyen állás van? Csoportosítsd a mezőket a láncütés alapján! Milyen szempont szerint történhet? Használj köveket a bejelölésükre!

Szidzsa, 5×5-ös tábla. Rakj fel olyan állást, amelyben 5 ütésből álló láncütést tudsz végrehajtani! Sorszámozd az érintett mezőket és a leütött bábukat!

Problémamegoldó gondolkodás

A problémamegoldó gondolkodás elemei – elemzés, analógia, összehasonlítás stb. – természetszerűleg megjelennek a matematikai gondolkodás fejlesztésében, annak során is.

Problémamegoldás, szervezési feladatok

Lényegük általában az, hogy valamely cél érdekében többüknek társulniuk kell, és az eredményes végrehajtás megkívánja a szoros együttműködést. Ötlet, szervezés, megegyezés, alkalmazkodás, irányítás. Az imént felsoroltak jellemzik leginkább ezeket a gyakorlati jellegű feladatokat. Miről is van itt szó?

Példák

Szervezzenek valamilyen versenyt! Ez lehet Logikaszinó (egyéni, vagy csapat), Hétpróbához hasonló, vagy más, Elmetörőről ismert versenyforma, de akár konkrét játékból is végezhetik.

Játék egyszerre több táblán, például:

  • Mint szimultán esetén, csak több személyes, egymást követik a játékosok. Legyen 3-3 fő. Egyik csapat a helyén, a másik csapat tagjai egymás után következnek. Tehát az első csapat minden tagja ugyanazt a játszmát játssza, de 3 ellenfél váltja egymást ellene a táblán. A másik csapat tagjai viszont 3 játszmát játszanak, 3 ellenféllel szemben. Ráadásul mindegyik játszmájukat közösen (összebeszélés nélkül) játsszák.

Egyértelmű, hogy nehezebb helyzetben vannak a mozgó játékosok az állók ellenében. Ajánlott ideválasztani a jobb játékosokat, esélykiegyenlítési célból. Ez valójában egy nehezített szimultán.

  • 3 játéktábla forgásszimmetrikus elhelyezésével megoldható 3 játékos egyidejű játszmája úgy, hogy mindegyikük a másik kettővel játszik. (Két-két táblán játszanak.)

Ez hasznos lehet páratlan létszámnál is.

Magasabb szinten többféle játék is bevethető. Nyilvánvaló, mennyire szükséges itt a koncentráció, a figyelemmegosztás (nézőpontváltás) és az együttműködés magasabb foka.

Csoportosulhatnak bármilyen jellegű feladat – például feladványok készítése, vagy megoldása – elvégzésére, amilyet szeretnénk valamilyen céllal.

Előállíthatunk eltérő, differenciált munkához alkalmas feladatlapokat is. Egyrészt a megismert képességek eltérő szintje miatt, másrészt a gördülékenység érdekében: „Keress olyan tanulót az osztályban, aki megtanít Téged a Camelot-ra/Quarto-ra/Alquerque-re…”

Ifjú Játékmesteri játéklap

Kiknek ajánlható? Azoknak a tanulóknak, akik kiemelkednek a mezőnyből valamilyen szempontból:

  • Az átlagosnál lényegesen nagyobb érdeklődést mutatnak a táblások, az észjátékok iránt
  • Kitartóak, képesek hosszabb időt is eltölteni a táblás játékok világában
  • Sok játékot ismernek, tapasztalt játékosok
  • Jártasak az előző pontokban felsorolt próbák, gyakorlatok végrehajtásában
  • Céltudatosak
  • Örömmel tanulnak új játékot, szeretnének fejlődni
  • Tudásukat szívesen megosztják társaikkal, gyakran tanítják őket, közösen elemeznek, feltárják a hibákat
  • Segítőkészek
  • Szervezési, vezetési feladatokat is rájuk lehet bízni: hajlandóak társaik irányítására, és eredményesen is teszik ezt
  • Beszédkészségük fejlett, érthetően fejezik ki magukat
  • Jó a lényeglátó és a problémafelismerő képességük – játékban, versenyen és más téren is
  • Nem elengedhetetlen, de „nem árt”, ha komoly versenyeredményekkel is rendelkeznek

Jelenleg két olyan diákot ismerek iskolánkban, akikre mindegyik feltétel teljesül. Szép számmal vannak viszont olyanok, akikre több tulajdonság is fennáll, de még fejlődniük kell valamiben, hogy igazi játékmester válhasson belőlük. Őket „ifjú játékmester jelölteknek” nevezem. Amint észrevehető, igen összetett tehetségről van szó.

Ennek a játéklapnak két típusát készítettem el eddig. Az egyiket a kézikönyvbe – Játsszunk táblajátékot! –, a másikat a TENK tagság anyagaiba tettem bele.

Az elsőt inkább egy versenylapnak nevezhetném, amelyhez egy a Hétpróbán alapuló sajátos, mondhatnám, egyedi versenyszabály is tartozik. Tehát alkalomhoz, játékmesterek, vagy jelöltek bajnokságához kapcsolódik.

A második pedig egy olyan részletesebb, kibővített táblázat tömören megfogalmazott kérdésekkel, amely a játszótársak és saját maga fejlesztésére irányul: játékok tanulására, tanítására, egymás megsegítésére vonatkozik. Ez, mint a többi játéklap is, egy folyamat lejegyzése, tanúsítványa, visszatükröződése egyben.

Benyomások, megjegyzések

A játéklapok feladatainak sikeres teljesítése megköveteli az egyéni teljesítményt, az önálló döntéshozatalt és az együttműködést egyaránt. Már „csak” az ösztönzés különféle formáit kell megtalálni hozzá: minél érdekesebb, választható feladatokat, „ezernyi” játék használatát biztosítani, lehetőséget adni a sokféle munkaformára. Azonban a legtöbb gyereknél a versengés, mint opció bizonyult a legjobb eszköznek. Igen, még csak nem is kötelező. Ahogy általában a játéklapok vezetése sem.

Szakkörön a kicsik is egyre többen kérnek játéklapot, mert így nyomon követhetik, megörökíthetik saját teljesítményüket a versenyláz közepette.

A „táblajátékozás” megvalósítása során gyakran beleütközünk majd valamilyen nehézségbe. Azonban ezeken könnyen túlléphetünk, ha nem törekszünk tökéletességre, hanem inkább folyamatként, kísérletként tekintünk rá, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ezt a célt, ezt a szemléletet szolgálják a játéklapok is.

Amikor ezeket a sorokat gépelem, miközben az agyam jár, mindig beleütközöm saját hiányosságaimba is. Kis részben magamnak is írok. Nagyon hasznos ez számomra, mert tisztábban látok: mit hanyagoltam el az utóbbi időben, mit kell még tovább erősítenem, vagy mit érdemes újítani? És így tovább…

Miért javaslom a játéklapok használatát?

Ha ebből az írásból eddig nem derült volna még ki, akkor ez bizonyára az én hibám.

Azért összefoglalásként nézzünk néhányat ezek közül:

  • Jobb teljesítményre sarkall, mert rögzítve van, látszik a folyamat.
  • Ezáltal céltudatosabbá válnak a tanulók.
  • A több motiváló tényező együttes jelenléte miatt kezelhetőbbek a gyerekek.
  • A nevelőnek így könnyebbé válik a dolga, szinte csak felügyelnie kell a történéseket, és alkalmasint segíteni, beavatkozni, de csak akkor, ha feltétlenül szükséges.
  • Sokféle fejlesztő tevékenységet végezhet a diák, ezzel erősítve különböző képességeit. Olyanokat is, amelyekkel a hagyományos oktatásban nem találkozik, ugyanakkor a mindennapi élet során (például „élethossziglani tanulás”) használni kényszerül.
  • Sikerélményt nyújt a pedagógus számára.
  • Gyakorlat centrikusság dominál.
  • Transzferhatás léphet fel, a gyakorlatok elvégzése nyomán szerzett és megerősödött készségek, képességek – például matematikai, szövegértési, szociális – kibontakozhatnak más tanórán is.
  • Jobb hangulat, nagyobb lelkesedés, még több öröm, élmény
  • Cselekvésre késztetés: nem elég tudni valamit, csinálni is kell!

Mi várható a jövőben?

Azonkívül, hogy szándékomban áll minél értékesebb és érdekesebb játéklapokat összeállítani, elképzelhetőnek tartom játéklapok, vagy ezekhez hasonló „gyakorló lapok” összeállítását a különböző tantárgyakhoz is. Az alkalmazás kiszélesítése tanórákra egy igazán izgalmas kísérletnek ígérkezik.

A TENK tagság keretében eddig letölthető 5-féle játéklap mellé továbbiak bemutatását is tervezem.

Legvégül pedig itt van még egy letölthető játéklap, amelynek a kitöltendő sorai tetszőlegesen bővíthetők:

Játéklap letöltése

Játéklap gyerekek fejlesztésére

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály

3 hozzászólás a(z) “Amitől a táblajáték foglalkozásoknak működniük kell 2.” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Fejlesztő táblajátékok: Mancala-Bantumi 1. | meszaros-mihaly.hu

  2. Visszajelzés: Fejlesztő táblajátékok: Mancala-Bantumi 2. | meszaros-mihaly.hu

  3. Visszajelzés: Fejlesztő táblajátékok: Mancala-Bantumi 3. | meszaros-mihaly.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.