Hogyan tedd változatosabbá, színesebbé és eredményesebbé a táblajátékok foglalkozásokat?

Ötleteket, tippeket találhatsz ehhez bőven itt, ezen a honlapon a Gyakorlati tippekben, a Táblajátékos fejlesztés témakörben és a Játsszunk táblajátékot! könyvemben (PDF). Sokféle dolgot felsoroltam, részleteztem…

Itt az ideje, hogy most már a játéklapokról is írjak kicsit részletesebben. Mik is ezek valójában? Mire használhatók?

A játéklapok

Egészen pontosan nem emlékszem arra a pillanatra, amikor kipattant a fejemből a játéklap ötlete, de abban biztos vagyok, hogy a Nagy Lászlótól származó „hétpróbás” versenylapok inspiráltak a létrehozására, mégpedig attól a szándéktól vezérelve, hogy miképpen lehetne mindennapossá tenni, kiszélesíteni a Hétpróbák és a táblás játékok nevelő, fejlesztő hatását?

Valójában olyan feladatlapokról van szó, amelyeknél „játékos” gyakorlatok, vagy ezeken alapuló feladatok dominálnak. Azaz gyakorlati tevékenységre – szervezés, rajzolás, kirakás, megbeszélés – helyeződik a hangsúly. Ötletelés, kísérlet, tapasztalás, tanulságok.

A TENK tagság anyagai között számos játéklap is található.

Mire használhatók?

Igen, ezekkel a játéklapokkal sikerrel feldobhatók a foglalkozások! Különösen jó szolgálatot tesznek akkor, amikor azt érzékeled, hogy kezdenek a játékfoglalkozások egy kicsit egysíkúakká válni, unalomba fulladni. Amit persze nem muszáj megvárni. Megelőzésképpen is tanácsos használni.

Különböző nevelési célok megvalósításában, a kognitív képességek és a személyiség sokoldalú fejlesztésében lehetnek a pedagógus segítségére.

A játéklapok felépítése

Először el kell döntened, hogy mi a célod? Mit akarsz fejleszteni és mivel? Azaz cél és hozzá eszköz (játék) megválasztása történik először. A játéklap arról is szól, hogy nem csak egy célról és eszközről, hanem többről van szó. Éppen az is cél, hogy minden gyerek találjon neki való, neki tetsző gyakorlatot, feladatot. Több órára valót. Ezzel a motiváltság is biztosítva van. Igaz, csak egy ideig. Amit tuningolni lehet egy kis versennyel is, sőt szükséges is, de erről majd később…

Az egyszerűbb játéklap valójában egy táblázat, néhány esetben egy szimpla versenylap, amely hasonlít a „hétpróbás” versenylapra. A felső sor rubrikáiban szerepelnek a tömör utasítások, vagy kérdések. Az alatta lévő további sorok pedig kitöltésre várnak, a feladatok végrehajtására.

Az összetettebb játéklap egy olyan feladatlap, amely a legkülönfélébb feladatokból, gyakorlatokból áll, az előbb említett játéklap is része lehet ennek. Tehát ezt is vezetni kell, felkerülnek rá a megoldások, az eredmények, az aláírások.

Egyszerűbb játéklapok és előnyeik

A következőkben most két egyszerűbb, „kommersz” játéklapot mutatok be először, amelyek garantálják, hogy felpezsdítik a játékfoglalkozásokat néhány egyszerű oknál fogva. Ezek közül a legelső az, hogy nincs jóformán semmilyen kötöttség, pusztán csak ajánlat. A többi okot pedig itt sorolom:

• A játéklap vezetése versenyen való részvételt jelent, „pontvadászat” (eredetileg „sokpróba”) és/vagy „logikaszinó” jellegűeket.

• Bátran válthatnak egyik játéklapról a másikra. Megegyeznek abban, hogy melyiket választják. A játszma után arra vezetik fel majd az eredményt.

• Csak játszani kell, nincsenek külön feladatok, gyakorlatok.

• Bármilyen játékot választhat a diák.

• Bárkivel játszhat.

• Bármikor használható. (!) Igen. Nemcsak azon a bizonyos órán, foglalkozáson – Elmetörőn, vagy szakkörön, hanem amikor ideje van rá, és természetesen biztosított a lehetőség, a helyszín (táblajátékos terem). Miért ne? Ezzel díjazom a szorgalmat, a kitartást, az elszántságot.

Ennek főleg az első, a „Pontvadászat” elnevezésű játéklapnál van jelentősége. Ez, amint észrevehető, egy „hétpróbás” típusú játéklap. Mivel korlátlan mennyiségű partit válthat a versenyző, ezért nincs különösebb jelentősége a vereségeknek, a győzelmeknek annál inkább. Minél többet játszik, annál több győzelemre van esélye. Pontozás, mint a Hétpróbások Bajnokságán. (A jutalompontok elhagyásával is működik.)

• Az előzőekből következik, hogy bármikor abbahagyható, folytatható. Emiatt a hiányzás sem probléma.

• A „Pontvadászat” egyik legnagyobb pozitívuma az, hogy a sikerre irányítja a fókuszt, az erősségekre a hangsúlyt. A gyerek az aláírásokat (győzelmeket) gyűjti. Minél többet játszik – gyakorol – annál több lesz belőle. A játéklapon megjelenik ugyan a vesztett játszma is – nincs aláírás a játék és játszótárs neve mellett –, de ez csak visszajelzés értékű a versenyző számára: hol, milyen szinten tart jelenleg ebben és ebben a játékban, ezenkívül figyelmezteti arra, hogy most épp a játszótársát gyarapította a pontokkal.

Működőképesnek tudom elképzelni ezt a játéklapot úgy is, hogy csak a nyert játszmák (játékok és aláírás) sorakoznak rajta. Itt aztán végképp mindenki nyer, legfeljebb többet, vagy kevesebbet.

Nevelési hatása nem elhanyagolható ebben a kudarcot, a gyengeségeket és a hiányosságokat előtérbe helyező oktatásban és világban.

Ebben a versenytípusban a játéktudás mellett óriási szerep jut – ahogy már említést is tettem róla – a kitartásnak, a szorgalomnak és a sikerorientáltságnak.

Nem teljesen kiforrott a rendszer, de nem is lehet az, nem is kell annak lennie, mert ez biztosítja a folyamatos változtatás, kísérletezés igényét. Sőt, a gyerekek is változtathatnak menet közben a feltételeken, ha megegyeztek benne. Példa erre a „logikaszinó” típusúhoz: javasoltam, sőt kikötöttem, hogy maximálisan 10 pontban (virtuális zsetonban) fogadhatnak. Az egyik osztályban elfelejtettem ezt megemlíteni, így ők jóval több pontban tették ezt meg. Miután figyelmeztettem őket, ragaszkodtak az eredeti felálláshoz. Beleegyeztem: legyen, ahogy akarják.

Megjegyzés a „logikaszinó” jellegű versenyhez: a versenyben konkrét zsetonokat (papírdarabkákat, korongokat, kockákat) is használhatnak a gyerekek, de a lapon vezetniük kell, érdemes a nyert és vesztett pontokat, mivel órákon és foglalkozásokon átívelő vetélkedőről van szó. (Nyeremény: plusz pont. Veszteség: mínusz pont.) Ennél a vetélkedőnél már nagyon is számítanak a vereségek, hiszen mínusz pontokban nyilvánulnak meg. Így itt jobban előtérbe kerül a játéktudás, mint „pontvadászat” esetén, mivel nagyobb a döntési kockázat. Emiatt más stratégiát, több óvatosságot igényel.

Pontvadászat versenylap letöltés

Logikaszinó versenylap letöltés

Hogyan készítsünk játéklapokat?

Ha a célt már kitűzted, a hozzávezető gyakorlatokat, feladatokat összeállítottad, akkor két lehetőséged van egyszerűbb játéklap esetén: vagy elkészíted számítógépen saját magad – kinyomtatod, másolod –, vagy elkészítteted diákokkal a sajátjukat. Ez utóbbit szerencsésebbnek tartom, általában ezt alkalmazom. Hogy miért?

Azért, mert mindenkinek egy elégedettség élményt nyújt, ha a saját maga készítette lappal versenyzik. Ezt szabad saját stílusban létrehozni, díszíteni, színezni. Sőt, rajzolni rá. (Ez játéktáblákra is érvényes. 🙂 ) Ezáltal egyedivé válnak.

Azért is, mert a játéklap elkészítése már önmagában is fejlesztő hatású. Miben ügyesedhetnek ilyenkor a gyerekek? Milyen készségek, képességek fejlődhetnek, formálódhatnak mindeközben?

Szépírás, rajz, szemmérték, becslés, térérzékelés, szépérzék, fantázia, képzelet, pontosság, igényesség, mérés, vonalzóhasználat – párhuzamosok kimérése, még szemmel is, megrajzolásuk mekkora gond! 🙁 Tehát a manuális készségeké a főszerep, de több más terület is érintett.

Összetettebb játéklapnál már nem kerülheted el a saját kialakítást. Ez egy komplex feladatlap, amelynek elkészítése, lemásolása a gyerekek részéről több órát is kitenne. Az eszközből cél válna, ami nem cél. 🙂

A játéklapok általános tulajdonságai

A sokszínűség mindig dominál. Ez vonatkozhat a játékokra, a gyakorlatokra, a feladatokra, az igénybevett képességekre, akár mindegyikre ezek közül.

Használatukat „önjáró” mechanizmus jellemzi, vagyis a foglalkozás magától működik.

A játéklapok használatának előnyei

Az ilyen, „játéklapos” tanórák, szakkörök „önjáró” tulajdonsága miatt kényelmes dolog alkalmazni, igénybe venni e lapokat. Általában több órán keresztül használhatók. Előtte viszont szükséges megtervezni, elkészíteni, vagy készíttetni őket.  Az órán a pedagógus számára marad a jelenlét, a készenlét – irányítás, segítés, esetenkénti beavatkozás, következtetések levonása, értékelés.

Akárcsak a Hétpróbán, lenyűgöző látni, amint a gyereksereg izgalommal vegyes lelkesedéssel teszi a dolgát. Persze, vannak kivételek itt is, mint másutt… Csoportonként egy-két ember. Akik aztán legtöbbször előbb-utóbb beleunnak a semmittevésbe.

Szinte bármit fejleszthetünk, a cél dönti el, hogy mit, hogyan használjunk.

Kiváló trenírozást biztosítanak a Hétpróbások Bajnokságára. Mivel az elv, a módszer érvényesül. Hihetetlen (de igaz 🙂 ), hogy néhány napos gyakorlás közvetlenül a bajnokság előtt elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy diákjaink az idei Hétpróbán ismét megnyerjék a csapatversenyt (hivatalosan immáron harmadszor a négyből, tavaly második helyezés), emellett egyéniben is jeleskedjenek. Játszótársaink talán ezt el sem hiszik. Pedig így van.

Előtte való héten még a Gó Országos Döntőre készültünk. (Azelőtt meg a többi versenyre.) Igaz, ősszel végigvettük, ismételtük Elmetörőn a „hétpróbás” játékokat. Amelyekre azonban most, a bajnokság előtt a versenyzők közül néhányan alig-alig emlékeztek. A csapat is az utolsó pillanatban állt össze. Tehát „hétpróbásoknak” különösen ajánlom a „játéklapozást”! (A Hétpróbáról és tanulságairól a következő bejegyzésem fog szólni.)

Olyan motiváló tényezők biztosíthatók használatuk során, mint:

• Szabad játék-, gyakorlat-, feladat- és játszótársválasztás

• Versenyzés, pontgyűjtögetés lehetősége

Összetett, magasabb szintű (kreatív) gondolkodásra (Bloom taxonómiák) késztethetjük a gyerekeket olyan – általában nyitott – feladatokkal, mint például ezek itt:

• Találj ki ehhez a táblához egy „lerakosgatós” játékot ezzel és ezzel a feltétellel! (Vagy nélküle.)

• Módosíts a szabályokon! Próbáld ki, hogy így jól játszható-e ez a játék? Például a Pylos egy színnel.

• Tervezz másféle táblát ehhez a játékhoz!

• Készítsd el Te is a saját malomváltozatodat! (Itt feltételek is megadhatók például a rácspontok és a vonalak számára, sőt a fokszámokra vonatkozóan.)

• Egészítsd ki ezt a szabályt, hogy érvényes legyen a Pentére! Vagy a Szoliter párosban: hogyan változtatnál rajta, milyen szabályokkal egészítenéd ki, hogy minél jobban játszható legyen? (Egyik évben vagy hatféle változat is született, hatodikosok részéről.) Mit jelent az, mit értesz azalatt, hogy játszható egy játék?

• Mi a véleményed erről a játékról? Mi tetszik benne? Mi nem? Mit változtatnál rajta, hogy jobb legyen?

Aktivitásra, cselekvésre késztetik a diákokat. A gyakorlatok eredményes elvégzése egyéni teljesítményt és alkalmazkodást, együttműködést a többiekkel is megkövetel. Ezzel is erősítve a szociális készségeket és a vállalkozói kompetenciákat.

Többféle rendszerező gondolkodást, lényeglátást fejlesztő feladatot helyezhetünk el a játéklapon:

• Játékok – játékcsaládok párosítása

• Játékcsaládok jellemzői: közös tulajdonságok kiemelése. Játékok összehasonlítása: megegyezések és különbségek

• Mi a közös ezekben a játékokban: Loa, Hex, Gomullo? Vagy Haszami Shogi, Pente, Gomullo?

Amint fentebb már írtam, az erősségekre helyezik a hangsúlyt a szabad választhatósággal. Ez mindenképpen egy motiváló és önbizalom növelő tulajdonsága a játéklapoknak. Ugyanakkor elég hosszú ideig használva előbb-utóbb elfogynak a testhezálló feladatok… A további pontszerzés érdekében kénytelen a gyerek olyan problémák megoldásának is nekilátni, amelyhez eredendően nincs nagy kedve. Ki kell lépnie a komfortzónájából, ha továbbra is teljesíteni akar.

Ne áltassuk azért magunkat! Lesz olyan diák, akit a kényelmi zónán kívüli feladatok már egyáltalán nem fognak izgatni, és nem végzi tovább a feladatokat. 🙁 Ebben az esetben próbálkozhatunk még a motiválás (vagy rábeszélés) különböző változataival és fokozataival, vagy adunk inkább neki ezután is neki tetsző feladatokat, gyakorlatokat. Gondot jelent ez?

Elképzelhető, mert a kitartás, a hozzáállás fokmérője lehet, ha nem hajlandó továbblépni. Ám a lényeg igazából az, hogy szívesen gyakoroljon, ezáltal fejlődjön. Még mindig jobb, mintha semmit nem csinál. Mindez tükörként is funkcionál feléjük. Főleg akkor, ha versenyre megy a „játéklapozás”.

Egy példa a motiválásra: magasabb pontszámmal jutalmazzuk a játéktanítást és tanulást, mint a „sima” játékot. Azonban ne legyenek illúzióink! Sokan ennek ellenére a kényelmesebb megoldást fogják választani, azaz, csak játszani. Nem baj, ez se rossz. 🙂 Van, akinél már az is előrehaladást, pozitív eredményt jelent, ha percekig képes figyelni, nyugton maradni és élvezettel játszani.

Nyilvánvaló, hogy „táblajátékozás” során a differenciálásnak a célokban is meg kell jelennie, nemcsak a játékok használatában. Itt sem várható el ugyanaz a teljesítmény mindenkitől.

Folytatása következik…

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály