Meghökkentő, de tanítványaim körében az egyszemélyes játékok és fejtörők listáján a legnagyobb favorit a számpiramis, megelőzve a szolitereket, a bűvös négyzeteket és a dartsot is. Talán csak a színezős feladványok népszerűsége mérhető össze vele.

Kik a legelszántabb művelői?

A legszebb az egészben az, hogy a rajongók körében leginkább BTMN-es diákok találhatók. Egyikük valóságos számpiramis specialistává nőtte ki magát. Már lassan nem tudok neki honnan választani, pedig bőséges tár áll rendelkezésemre. 🙂

Több kiváló feladatgyűjteményből válogathattam, de erről majd később, mert most nem a számpiramisokról akarok írni… Legalábbis nem általában, hanem konkrétan egyről.

Ezzel a játékos, dobókockás változattal a Kis Matematikusok Baráti Körének egy régi-régi nyolcadik évfolyamos füzetében bukkantam rá.

Hogyan játszható?

Játszható osztállyal frontálisan, játszható csoportban, vagy párokban is. Amikor megismertettem a gyerekekkel, akkor osztálykeretben tettem ezt meg. Most már leginkább szakkörön, párokban, vagy kisebb csoportokban játsszák. Különösen a behajtható tábla két átellenes oldalát szeretik használni.

Hat rubrika legalul, „összeadásos” típusú. A foglalkozásvezető (vagy egy játékos) dob a dobókockával hatszor egymás után. A játékosok minden egyes dobás után beírják a dobott számokat a piramis alsó mezőibe. Az nyeri a fordulót, akinek a legnagyobb szám jön ki a piramis tetején. Ennyi az egész.

De vigyázat! Ez az egyszerű, ám igen elmés játék valóságos lavinát indíthat el a lelkesedés terén. Abba sem akarják majd hagyni. Esetleg még délután is ottmaradnak a suliban. Ki tudja, talán még haza sem akarnak majd menni? Olyanok is megfertőződhetnek vele, akik nem a szorgalmukról és a matematika iránti rajongásukról híresek.

Viccesnek hangzik, de tényleg megtörténhet. Persze, más feladványok is közrejátszanak ebben. Azonban ezekről majd egy másik alkalommal.

Variációk

Sokféle változat próbálható ki, az alábbiaknál meg is tettük, működnek. Szabad keverni is ezeket tetszés szerint. Azért az eredeti alapjáték az igazi.

1. A dobott számokat feljegyzik maguknak a résztvevők, és csak a dobássorozat elvégzése után írják be a számokat az alsó négyzetekbe.
2. Használhatunk két dobókockát is, ami megváltoztatja némileg a követendő stratégiát… Ekkor hatnál nagyobb lesz a dobható számok mennyisége, pontosan tizenegy (2-től 12-ig). A dobható számok valószínűsége itt már nem egyenlő. Az nem kérdés, hogy a nagyobb, vagy kisebb számokat (például 11, 12, vagy 2, 3) hová írom be. Az viszont igen, hogy a 7-est, vagy éppen a 8-ast hová?
3. „Összeadásos” helyett kipróbálhatjuk a „szorzásos” piramist is.
4. A számpiramis alsó sora nemcsak hat téglából állhat, bármennyi lehet itt, de csak háromtól felfelé, és addig, amíg van értelme. Mi például gyakran öttel játsszuk, nem is tudom, miért. 🙂 Talán azért, mert a legtöbb megfejtendő számpiramis ilyen.

Megjegyzés

Nyilvánvaló, hogy a játék érdekességét a bizonytalansági tényező adja, nem tudhatom előre, hogy mi lesz a dobás kimenetele. Előre kell kalkulálnom, hogy hová előnyös beírnom a dobott számot. Ez a momentum engem az Egyszám-játékra emlékeztet.

Azt persze alapvetően fontos tudni az eredményes játékhoz, hogy mely mező(k)be érdemes beírni a nagyobb és a kisebb számokat. Erre rávezethetjük a tanulókat a variációkban elsőként említett változattal, amin keresztül előbb-utóbb maguktól is megtapasztalják és kipróbálhatják.

Ha tetszik mindaz, amit leírtam, akkor kezdd ezzel:

Játéktanítás és Alkalmazás csomag

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály