A Logika újság egyik ősrégi (2002. évi, januári) számában előforduló színezős feladványokhoz hasonlókkal jól motiválhatók a diákok. Nemcsak a matematikából kiemelkedőek, hanem a hátul kullogók is kitartóan próbálkoztak e feladványok megfejtésével. Sőt, a „közismert” renitensek közül is néhányan.

Megfigyeléseim alapján a matematikai teljesítménytől, képességektől szinte független az ilyen jellegű rejtvények népszerűsége. Kiemelhetném ezek közül a Dartsot, a Sudokut, a Számpiramisokat, a Latin, vagy a Bűvös négyzeteket is.

A sikerélmény érdekében beválhat a feladatok könnyítése, de érdekes módon erre nincs is szükség mindig. Részben azért, mert önmagukban is szórakoztatóak ezek a rejtvények. Másrészt azért, mert a tanulók egyik-másika, előbb-utóbb csak rálel a megoldásra.

Tehát abban a bizonyos régi-régi számban ezek a – négyszín-tételhez köthető – feladványok voltak:

(Kresz Károly munkái)

Feladat: kiszínezni az ábrákon látható területek mindegyikét a kék, piros, sárga és zöld színek valamelyikével úgy, hogy azonos színű területek ne érintkezzenek egymással!

Változtatható a feladatok nehézségi fokozata azáltal, hogy több, vagy kevesebb színes mezőt adunk meg kiindulásként.

Előző bejegyzésemben említettem a dekorkövek használatát a mezők színének jelzéséhez. Ezenkívül már csak a tábla elkészítése szükséges. Ennek nyomán sokféle előállítható.

Érdekes, de két, vagy több személy is játszhatja egyszerre egy ilyen, vagy nagyobb táblán. Kezdőállásból (kezdő színekkel), mint az eredeti feladványnál, vagy anélkül, teljesen üres táblán. Nemcsak a táblaméret változtatható, hanem a mezők formája, elrendezése is. Inkább kisebb méretű tábla alkalmas erre. Nagyobb méretűn unalmassá válhat a játék.

Felváltva helyezik el a játékosok a tábla mezőibe a kiválasztott színű követ a közös halomból. Vagy mindenkinek lehet egy saját színe is. Változtatható a színek száma is – 3, 2, 1, de 5, 6 is. A lényeg, hogy azonos színű mezők (kövek) nem érintkezhetnek egymással! Sarkosan, átlósan igen, oldalasan nem.

Vesztes az, aki már nem tud elhelyezni követ úgy, hogy annak mezője ne érintkezzen valamelyik ugyanilyen színű kővel jelzett mezővel.

Kipróbáltuk sokféle táblán, ötleteltünk a gyerekekkel… Például olyan javaslat is előfordult, hogy maximalizáljuk színenként a letehető kövek számát. Vagy csak bizonyos színsorrendben tehetők le.

A hatodikos („békaklubos”) csapatnak – négyen kísérleteztek – még az is tetszett, ami nekem nem. Azt mondták: „Lehet közben jót beszélgetni.” Ez is egy szempont, az igaz…

Se szeri, se száma a lehetséges variációknak. Azt hiszem, lesz még javaslat bőven, ezután is! Úgy tűnik nekem, hogy a tábla a titka a játszhatóságnak. Ha a mezők minél több oldalszomszédos mezőkkel rendelkeznek, akkor elkerülhető az unalom, egyre érdekesebbé, izgalmasabbá válik a játék. Idővel drasztikusan csökken ugyanis az elhelyezhető színek száma. Ilyenek ezek a fenti táblák is.

Egészen jól működött például a kisebb, 7×7-es Hex táblán, rajta előre elhelyezett színekkel (kövekkel). Így már az elején is érdekfeszítő lehet. Eszembe jutott még, de a kipróbálásig nem jutottam el: mi volna, ha a soron lévő játékos szabná meg a rákövetkezőnek a letehető kő színét? Vagy a kezébe adná, mint a Quarto esetében, vagy egyszerűen szóban közölné.

Észrevehető a rokonság a British Square (Kutya-macska) (vagy Mini Játék Mester 11. oldal) ellentét játékával, a Coloringgal. Még pontosabban ez utóbbi speciális esete az előbbi „változatcsaládnak”. Két személyes, két, saját színnel játsszák.

Végül pedig a 2013. évi Dürer Verseny egyik feladata:

Hányféleképpen lehet kiszínezni a mellékelt ábra hét fehér tartományát pirossal, zölddel és kékkel úgy, hogy szomszédos tartományok különböző színűek legyenek? A forgatással egymásba vihető színezéseket nem tekintjük különbözőnek. (A külső gyűrűt hat egybevágó részre osztottuk).

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály