Magyarországon a sakk mellett a másik legismertebb táblás a malom, még pontosabban a „klasszikus” malom. Szinte mindenki ismeri, gyerekek, felnőttek kedvelt játéka.
Lássuk a szabályokat!
3 játékszakaszból áll:
- Lerakásos (megnyitás)
A játékosok felváltva lerakják köveiket, korongjaikat a tábla üres rácspontjaira – a „klasszikus” malomnál 9-et.
- Lépegetős (középjáték)
Felváltva, bármely szomszédos, vonallal összekötött, üres rácspontra áttolhatók a kövek.
- Ugrálós (végjáték, ez elmarad olykor)
Akinek a hadereje 3 kőre lecsökken, bármely üres rácspontra áthelyezheti a kövét.
Ütés
Akár lerakás, lépés, vagy ugrás során, ha az elhelyezett kő 2 másik ugyanilyennel valamelyik rácsvonal mentén egymás mellett hármast alkot, „malom”-nak számít. Ez egy ütő alakzat, amely révén a játékos jogot kap arra, hogy az ellenfél kövei közül 1-et levegyen a tábláról.
A malomjáték célja
Vagy 2 darabra leütni az ellenfél köveit, vagy lépésképtelen helyzetbe hozni őt (beszorítás).
Kiegészítő szabályok
- Ütés esetén az ellenfél „malom” állásából tilos levenni követ.
- Érvényes az úgynevezett „csiki-csuki” állás. Azaz, ugyanazzal a kővel „malom”-ból „malom”-ba léphetünk, ezáltal folyamatosan ütünk.
- Létezik beszorításos győzelem is: ha az ellenfél van soron, és nem tud lépni, akkor a lépéskényszer miatt veszít.
- A malomból levételt illetően több alternatíva létezik azokra a speciális esetekre, amikor az ellenfél minden köve malomban van, vagy egyszerre két malmot zárunk be.
Malomvarik
Ezeket a szabályokat minden más malomvarinál érvényben lévőknek tekinthetjük. Kivéve az „egyszerű” malmokat, amelyekről majd egy későbbi bejegyzésben lesz szó.
Felmerülhet és fel is merül gyakran az a kérdés viszont, hogy hány kővel játszhatók? Mi az az optimális szám, amely a legélvezhetőbb játékot nyújtja?
Nos, ilyen szám nincs, mert kérdés, hogy ki, milyen játékot szeret? Pergősebbet, sok ütésest, vagy inkább lassúbbat, beszorításra törekvőt…
Általános javaslat azonban van, amely rendszerint beválik:
- Állapítsd meg a mezőpontok (rácspontok) számát, az eredményt oszd el 3-mal! Mindkét játékos tehát elfoglalja a tábla harmadát, a tologatáshoz üresen marad a tábla harmada.
- Az előbbi, de 1-gyel megnövelve az eredményt! Általában így játsszuk a hagyományos, „klasszikus” malmot is: 24 : 3 = 8, 8 + 1 = 9. Tehát 9-9 kővel.
Kivételek mindig lehetnek, mint például az a tábla, amely a tradicionális, „klasszikus” változatból a sarkok – és még más hármas pontok – összekötésével származik. Például jól játszható 12-12, tehát 24 kővel is, amely a rácspontok száma is egyben.
Megjegyzés: a rácspontok összeszámolása jó feladat (nemcsak) kisebbeknek a minták (blokkok), számképek felismerésére, a számolási készség fejlesztésére.
„magyar” Malom – Dr. Tichy-Rács Ádámtól
Amely nem is egy, hanem nagyon sok táblavariációt jelent… Itt alul kettőt találsz mintának. Készítése kiváló feladat kisiskolásoknak, de még nagyobbaknak is:
- Rajzolj egy 6×6-os négyzetes táblát, amelynek 7×7, azaz 49 rácspontja lesz!
- Ezekből válassz ki úgy 21-et, hogy minden vízszintes és függőleges vonalon 3-3 legyen!
Sikerült? Akkor máris készen van egy tábla! Csak a kiválasztott, bejelölt pontok tartoznak a játéktérhez. A többi pontnak nincs szerepe, ezek csak a vonalak kereszteződései.
Hozzá lehet fogni a játékhoz, ha más nincs, akkor babszemmel, kukoricával, vagy kaviccsal. Az előbb leírt szabállyal. 8-8 kővel ajánlott…Érdemes kipróbálni…
Kiegészítések
Mi van akkor, ha az egyik játékos egyszerre 2 malmot zár be? Ilyenkor előzetes megegyezés dönthet arról, hogy hány követ vehet le. Például 1-et, vagy 2-t.
A fenti kiegészítő szabályok bármelyike – különösen az első kettő – szintén megegyezés kérdése lehet.
Érdekesség a malomról
A „klasszikus” malom játszma mindkét fél hibátlan játéka esetén szükségképpen döntetlenül végződik. Ez a „biztonságos stratégia” azonban olyannyira bonyolult, hogy képtelenség megjegyezni, ezért is lesz mindig élvezhető játék a malom. A „biztonságos stratégia” létét számítógéppel igazolták. (Ralph Gasser 1994)
Felhasznált és ajánlott irodalom
Csákány Béla: Diszkrét matematikai játékok (Polygon Szeged, 1998.)
Mészáros Mihály: Játsszunk táblajátékot! (2012)
Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály
Visszajelzés: Táblás játékok kezdéshez 3. | meszaros-mihaly.hu
Visszajelzés: Táblás játékok kezdéshez 2. | meszaros-mihaly.hu
Egy kérdésem van, amire nem találtam választ a neten (ügyetlenség!):
A klasszikus malomjáték esetén mi a döntatlen eredmény pontos definíciója?
Köszönöm
sgulyas
Az írásban említett Gasser javaslata szerint az állás ismétlődése. Ez háromszori ismétlődés esetén más játékban is benne van. Persze még kérdés az is, hogy egymás utáni ismétlődésről van-e szó. Bizonyára igen. Más definícióról nem tudok. Egyébként meg megegyezés alapján.