Mivel kezdenék?

Több szép felépítés létezik. Ezekben az írásban megadok nyolc lehetséges elindulást, de ez nem jelenti azt, hogy több nincs. Sőt, ezek is átvariálhatók, átdolgozhatók saját cél és igény alapján. A megadottakat azonban megpróbálom indokolni is. Következzék az első:

1. Vonalnyerők

Talán nincs még egy olyan játékcsalád, amelyben annyira szemléletessé tehető az egymásra épülés, a fokozatok, mint ennél. Ami nem feltétlenül a játék mélységére vonatkozik, hanem a szabályok kibővülésére.

Felnőtteknél kiválóan beválik, de kézenfekvő alkalmazni ezt a listát gyerekek körében is: Amőba, Gobang, Pente, Teeko, Quints, „potyogtatós” Amőba, Tőtikék, „tologatós” Amőba, „begurítós” Amőba, Quarto, Gobblet, Tamba, Hexade. Itt néhol a sorrend megváltoztatható.

A sor elejére illeszthető a Tic-Tac-Toe, bevezető játékként:

Az ábráról leolvasható a játékszabály: a 3×3-as tábla mezőire felváltva helyezik el a játékosok a saját jeleiket. Akinek valamelyik vonalon (sor-oszlop-átló) kijön a három, nyeri a játékot. Nem ritka a döntetlen sem.

Ez a játék nemcsak a Vonalnyerők, hanem a közeli rokoncsalád, a Malmok nyitánya is lehet.

Az Amőba a Tic-Tac-Toe kiterjesztésének (táblaméret, lehetőségek, nyerővonal hosszúsága) tekinthető. Mi rácspontokon játsszuk a négyzetek belseje helyett, mivel a versenyeken ez a megszokott, a szabályos. Egyébként mindegy.

Ésszerű folytatás a Gobang. Minden ugyanaz, a cél is, egyet leszámítva: ütni is lehet. Pontosan két ellenkövet (sem többet, sem kevesebbet) közrefogva, bármilyen irányban (egyszerre több irányban is ér), azok lekerülnek a tábláról. Az ütés célja a rombolás, a játszótárs állásának a gyengítése.

Mint az ábrán:

Ezt követheti a Pente, amely szabályában megegyezik a Gobang játékkal, de céljában kibővül: az ütéssel már nyerni is lehet. Nemcsak ötös nyerővonallal, hanem öt ütéssel – azaz tíz leütött kővel – is.

A Teeko esetén bejön a lépés, mint új elem, de ütés nincs. Röviden a szabály:

5×5-ös tábla. Négy-négy jelhordozót elhelyez a két játékos felváltva a táblára, majd lépegetnek. Bármely szomszédos szabad mezőre lehetséges: oldal-, vagy sarokszomszédosra is. Akinek hamarabb sikerül – az eddigiek során megismert módon – mind a négy kövét egy egyenes vonalba rendezni, az nyeri a játékot. Tehát ez egyike a „négy a nyerő” játékoknak. Több változatban játszható: egy másik, amikor a négy követ egy tetszőleges négyzet sarkaiba rendezzük.

A Quints nevű táblásban már mindkettő megvan: lépés is, ütés is. A játék szabálya megtalálható az „50 válogatott, sakktáblán (is) játszható táblás játék” című PDF-ben is.

A „potyogtatós” Amőba és a Tőtikék esetén kötött a lerakás helye. Az előbbi játék az utóbbi egyszerű változatának tekinthető. Annak ellenére, hogy az utóbbi született később, Dr. Nagy László révén. A Tőtikék valójában egy mini játékcsalád, amely tovább bővíthető, átformálható.

Ezekhez hasonlóan szintén meghatározott rendben rakhatók le a kövek a „begurítós” Amőbában. Én mégis azért tettem a „tologatós” Amőba után, mert annál kissé nehezebben elsajátítható, de azzal sincs semmi gond, ha felcseréljük a kettőt.

A „tologatós” Amőba és változatai (szabály, méret) egy csoportosan elmozdulós, sortologatós játék. Bizonyos tekintetben rokona a Pikk-pakknak, az Abalone-nak.

A Quarto és a Gobblet jelhordozói sajátos jelentéssel bírnak. Tehát nem egyformák, nem szokványosak. Ez a tulajdonság nagyon fontos, mi több, nélkülözhetetlen a nyerő vonal kialakításában. A Quarto-nál a négy jellemző: méret, forma, szín és tömörség (simaság). Gobblet-nél a méret, amely lehetővé teszi a „bekebelezést”, amelyet az ütés egyik sajátos formájának is tekinthetünk.

A Tamba (Téramőba) pedig már egy háromdimenziós stratégiai, taktikai játék. A miáltalunk gyakran használt változat szintén magyar fejlesztés Zámbory Zoltán és Herczeg István személyében. Ebben elvileg korlátlan a felfelé építkezés. Igazából a „potyogtatós” Amőbához, vagy a Tőtikéhez hasonlít a legjobban, ezek térbeli változatának tekinthető.

A Hexade helyett tehettem volna mást is a sorba. A játék táblája más, újszerű, nem négyzet formájú, hanem hatszög. Tehát a játéktér eltér az eddigiektől. Ráadásul itt nemcsak egyenes vonal a nyerő, hanem más alakzat is.

Megjegyzések

A kimaradt vonalnyerő táblások értelemszerűen illeszthetők a rendszerbe, amennyiben kifogyunk ebből a kínálatból, vagy éppen frissíteni akarjuk a repertoárt. Vagy eredendően mást szeretnénk használni.

Nagyon ajánlom gyakori alkalmazásra ezt a játékcsaládot, mert egyszerűek a szabályok, mégis, ennek ellenére, elképesztően jó szórakozást biztosít kicsiknek és nagyoknak. Az egyik legkedveltebb játékcsalád, mégpedig okkal.

Amint látható, a reprezentánsok egyik részénél öt, másik részénél négy a nyerőszám. Ezek a leggyakoribbak. A Hexade egy ellenpélda, ahol hat. Érdekes felvetés a nagyobb gyerekeknél, hogy miért éppen ennyi az egyes játékoknál? Miért nem több, vagy kevesebb?

Ez a játékcsalád különösen alkalmas kisebb gyerekek bevonására a „táblajátékozásba” és érdeklődésük fenntartására. A felsoroltak utolsó öt tagját – „begurítós” Amőba, Quarto, Gobblet, Tamba, Hexade – inkább nagyobb (harmadiktól, negyediktől felfelé) gyerekek számára javaslom. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy tilos például a Tambát kipróbálni az elsősöknek, de arra számítsunk, hogy rengeteg hibával fognak játszani. A figyelem megoszthatósága, a térlátás még nem alakult ki eléggé ezekhez a játékokhoz ebben az életkorban.  Különösen a Quarto, a Tamba és a Hexade esetén. (Ez utolsó kicserélhető a Susan, vagy a Spangles nevű játékokra. És egyúttal valami jól hangzó nevet is ajánlott választani az utóbbihoz. 🙂 ) Mondom ezt annak ellenére, hogy tudom: nagy a szórás az értelmi fejlődés terén ugyanazon életkorban is.

A korábban említettek közül talán még a Pente az, amelyik nem is elsajátíthatóságában, hanem a játékerő tekintetében az idősebbek játéka.

A Vonalnyerők minden esetben, de nem egyforma mértékben rendkívül kombinatív játékot biztosítanak a sokirányú kényszerítőzéssel, amely játékokban főleg taktikai gondolkodásra van szükség. Ezeken a játékokon keresztül a gyerekek kivételesen nagy mennyiségben gyakorolhatják az algoritmikus és kombinatív gondolkodást. A játékcsaládban való eligazodás, az összefüggések felismerése pedig fejleszti a rendszerlátásukat.

Ezek a közös célra és gondolatra visszavezethető táblás játékok mégis igen sokszínű, változatos játszmákhoz vezetnek, emiatt gyakori szereplői a különböző diákversenyeknek: Hétpróbások Bajnoksága, Gomoku.

A belinkelt játékok leírása megtalálható ezen a honlapon, a többi (is) a Játéktanon, a Játéktan jegyzetben, vagy a Mini Játékmesterben. A Gobang ismertetése pedig megtörtént ebben az anyagban.

Felhasznált és ajánlott irodalom: Játsszunk táblajátékot! (2012, PDF)

További idevágó anyagok:

TENK

50 táblajáték-matematikai feladat (PDF) 

Folytatása következik…

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály