2. Malmok
Az előbbi listában kezdő (0.) játékként feltüntetett Tic-Tac-Toe alkalmas a Malmokhoz is, ugyanígy.
Innen már csak egy pici lépés, ha nem négyzetekbe írunk jeleket, hanem rácspontokra teszünk köveket:
Malommá akkor válik igazán a játék, amikor maximalizáljuk a kövek számát három-három kőre (vagy négy-négy kőre), és a lerakás után – nyerővonal híján – lépésekkel folytatjuk a játékot: a soron lévő játékos bármelyik kövét áttolhatja valamelyik szomszédos, üres, vonallal összekötött rácspontra.
A táblák használhatók ilyen sorrendben:
Előbb javaslom a három-három kavicsot, később a négyet-négyet. Ezekben a Minimalmokban a malomállás nyerő hármast, azaz a játszma végét jelenti.
A tapasztalat azt mutatja, hogy általában jó szórakozást nyújt a diákok számára a malomtáblák megtervezése, kezdhetünk rögtön ilyen egyszerű(bb) malmokkal. A gondolkodáson és a képzelet, kreativitás fejlesztésén túl van ennek még egy járulékos hozadéka is: gyakorolják a vonalzó használatát – egyenes vonalak húzásán, távolságok kimérésén keresztül, ahol a pontosságnak, a becslésnek is nagy szerepe van.
Sajnos úgy látom, egyre több tanulónak okoznak ezek a dolgok komoly problémákat, és nem is a kisebbekről beszélek most elsősorban. Rengeteg ilyen jellegű csúnya, igénytelen, pontatlan és átgondolatlan munka került a kezembe a közelmúltban.
Emlékszem, 2009 őszén, amikor Köllner Ödön megkeresett a regionális (később országos) „nemzetközi” Dáma és Gó versenyek szervezésének és rendezésének gondolatával, iskolánk még nem rendelkezett dámakészletekkel, táblákkal sem. Ugyanakkor más játékkal el voltunk már bőven látva.
Ezért jobb híján magunk – mármint a gyerekek – gyártottunk 10×10-es táblákat, amelyekhez dekorkavicsokat használtunk: egy kavics volt a gyalog, kettő a dámafigura. Nagyon élvezték a gyerekek. Jó néhány valóságos kis remekmű született akkoriban, ami ma már ritkaságszámba megy.
Egyszóval kiváló gyakorlat a játéktáblák megrajzoltatása, a Malmoké különösen.
Miután végeztünk az „egyszerű” Malmokkal, a saját készítésűvel is, folytathatjuk az ismerkedést a nagyobb méretű, három játékszakaszból álló malomvarikkal.
Itt kitérhetünk a mezők, a játékhoz szükséges kövek számára, a nyerés útjára, a csiki-csuki és a malomállás sajátosságaira.
Ezt követheti az „elmaradhatatlan” saját játéktábla-ábra elkészítése.
Magasabb szinten, ha van rá módunk és időnk, kitérhetünk a stratégiai-taktikai lépések elemzésére is.
Folytatása következik…
Feladatlap a Malmokhoz a TENK anyagában
Fejtörő feladatok a Malmokhoz itt: 50 táblajáték-matematikai feladat PDF
Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály