A játékszakkör elsődleges célja a motiváció, tehát a sokszínűségnek, a „terülj-terülj asztalkámnak”, a kötetlenségnek célszerű teret engedni elsősorban. Éppen ezért a tanmenetben feltüntetett célok, játékok csak az óra fő témáját ölelik fel, természetesen más játékok is asztalra kerülhetnek. Fejlesztés a játék által spontán történik, ámbár alkalmazhatók célzott gyakorlatok is. A játéktudás mélyítése megkívánja a gyakori rávezetést, az elemző tevékenységet, az analógiás gondolkodás kialakítását is. A problémamegoldó, kreatív gondolkodás lépései és a megismerő készségek, képességek itt a játék során közvetlenül nyilvánulnak meg, illetve vannak igénybe véve. Az érzelmi intelligencia körébe sorolható személyiségvonások, viselkedési formák – kapcsolatteremtés, türelem, udvariasság, sportszerűség, vállalkozó szellem, bátorság, döntési felelősség stb. – pozitív irányú megváltoztatásához már tanári odafigyelésre van szükség.

A leginkább ajánlható tevékenységforma legtöbb esetben a kötöttségektől mentes játék- és partnerválasztásos foglalkozás.

Összetett szabályú játékoknál célszerű a fokozatos tanulás, a lépésenkénti elsajátítás.

Fejleszti a találékonyságot és a képzelőerőt a sok-sok kísérlet, próba: más méretű, alakú táblák, szabálymódosítások, kiegészítések stb.

A versenyjátékok sorrendbe illesztése a valóságban eltérhet a tanmenetben feltüntetettől, mivel a versenyek időpontja mindig más.

Mindennapos a csoportos tevékenység, legtöbbször a páros. Gyakran fontos alkalmazni a differenciálás módszerét a tanulói összetételből adódó eltérések kezelésére.

Célok és játékok

Kétféle megközelítése lehet a témának… Tanmenet készítéskor kiindulhatunk a nevelési célok rendszeréből, amihez eszközül játékot választunk. Viszont fordítva is járható az út: valamilyen szempont szerint játékokat választunk, s ezekhez célokat rendelünk. Mivel sokféle játékot használunk, így komoly célokhoz jutunk, egész „garmadájuk” lesz lefedve. Az előbb említett szempont lehet például: egyszerűbbtől a bonyolultig, vagy bizonyos játékcsaládokat kiemelünk. Az előbbit azért mindig érdemes szem előtt tartani: egymásra épülés, fokozatosság legyen!

Konkrétan:

1. Játékcsalád: Vonalnyerők

   Ezen belüli sorrend lehet:

   a) Amőba

   b) „potyogtatós” Amőba

   c) Tőtikék

   d) Tamba (Téramőba)

2. Játékcsalád: Vonalnyerők és Leütősök (átmenet)

   a) Gobang

   b) Pente

   c) Quints (+ mozgás, nem csak lerakás)

3. Játékcsalád: „közrefogós” Leütősök

   a) Hasami Shogi (Japán „ollós” sakk)

   b) Seega (Szidzsa)

   c) Tablut

4. Játékcsalád: „közrefogós” Színváltósok

   a) Reversi (Otello)

   b) Gomullo

   c) Desdemona

Ezt csak egy hirtelen ötlettől vezérelve írtam le, a variációk száma a „csillagos ég”. Remélem, láthatók az átmenetek, a kapcsolatok, a fokozatok… Valójában, mivel egy játék több családba is tartozhat, ezért több más csoportot is érintünk. Halmazszemlélet, rendszerezés, struktúrák, analógiák, összehasonlítás, osztályozás stb. kerül előtérbe anélkül, hogy erről beszélnénk. Csak játszunk spontánul, örömmel…

Különböző módszerekkel, játéklapokkal pedig nagy mértékben erősíthetjük a szociális kapcsolatokat, építhetjük a gyerekek önbizalmát és így tovább.

A fent említett játékok leírása közül kettőt megtalálsz e weblapon, a többit a Játéktanon.

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály