Gondoltam, ha már ennyit beszéltem (írtam) a Dots játékról és áldásos hatásairól, akkor vele kezdem az első hetet a játékfoglalkozásokon, és be is számolok róla.

Dots a matekórákon

Ötödik és hatodik osztályban (itt fele csoport) az első matematika óra a Dots megismerésével és gyakoroltatásával telt el. Persze már sokan ismerték is, de azért nem mindenki.

Célom a tanulók újbóli „belerázása” volt az iskolai életbe: a ráhangolódás, a bevezetés a tanulmányokba, az „agykerekek” csiszolása, a számolás felelevenítése, gyakoroltatása és a jó közérzet.

Remek hangulatot varázsolt a játék az órákba, nem sok gyereket kellett biztatni, mondhatnám senkit.

Egyszerűen berajzolták a füzetbe az ábrát, vagyis az összekötendő pontokat. Az első pár játék szimpla táblán zajlott, a rákövetkezőkbe már kétjegyű, háromjegyű számok is kerültek. A harmadikba pedig (csak hatodik osztályban) negatív számok is. A gyerekek már tudták, hogy ez csökkentést, levonást jelent.

A számok elrendezésekor bizonyos szimmetriát is belevittem. Ezenkívül ügyeltem arra, hogy legyenek kiemelt fontosságú (a többihez képest nagyobb értékű) mezők, amelyek elfoglalása szinte fél győzelem. Ez stratégia és taktika megválasztását is szükségessé teszi a győzelem érdekében, valamint a játék végén sok esetben az összeszámlálást is feleslegessé teszi. Persze megfelelő becslést követően.

Itt van a három felhasznált ábra (6. osztály):

A játékot ceruzával, vagy tollal végezhették a diákok. Jelölésre X-et, O jelet, vagy más színt használtak.

Önműködően zajlott a matekóra, néha egy-egy utasítást bevetettem a gördülékenység érdekében. Olyannyira tetszett, hogy többen várták, szerették volna az ismétlést, de ez már a továbbiakban az Elmetörő órára hárult.

Folytatása következik…

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály