Táblás játékok kezdéshez 1.

A Táblajáték és nevelés csoportban vetődtek fel az alábbi igazán érdekes és lényegbevágó kérdések egy csoporttag részéről (picit átfogalmazva):

Az alsós évfolyamokon mi az a szint, ameddig el kellene jutni a táblajátékokkal?

Osztályonként milyen sorrendben javasolható a játékok tanítása, sorrendje, és ezek hogyan építhetők évfolyamonként egymásra?

Nézzük először az első kérdést.

Én úgy gondolom, hogy a képességeihez mérten kell eljutnia valameddig. Ez pedig egyénenként más. Kérdés az is, hogy miben? A táblajátékok megismerésében, vagy az értelmi fejlődésben? Vagy esetleg valami másban?

Lehetnek és vannak is olyanok, akiknél már az is nagy előrelépés, ha 15-20 percre sikerül lekötni őket, mert képtelenek huzamosabb ideig egy dologra figyelni. Mások órák hosszat képesek egyfolytában, elmerülten játszani a fáradtság legkisebb jele nélkül.

Úgy gondolom, hogy célokat tűzünk ki, amelyek megvalósításán dolgozunk órákon keresztül, és amelyeket különböző mértékben sikerül megközelítenie a diákoknak. Van, aki előrébb lép a viselkedés, az önuralom terén, a másik sok játékot tanul meg, a harmadik a versenyzésben lesz eredményesebb, a negyedik kitartásban, a gyakorlatok, feladatok megoldása terén jeleskedik.

Szerintem mindenkinek a saját ütemében érdemes haladnia a játékok tanulásában és annak mélységében. Valójában inkább az utóbbinál lép fel differenciálódás. Tapasztalataim szerint a gyerekek meglehetősen könnyen, különösebb nehézségek nélkül sajátítják el a játékszabályokat, a játékok alapjait. Természetesen egyénenként eltérő az ehhez szükséges idő, de megfelelő gyakorlással ebben nem fog széthúzódni a mezőny: Hogyan motiváljunk táblajátékkal?

Inkább a játék lényegének, a helyes stratégiának és taktikának a felismerése, a játékerő az, amely előbb-utóbb jelentős különbségeket fog mutatni a gyerekek között. Lesz, aki még csak úgy lépked, de lesz, aki már előre felépíti fejben a tervét.

Mindannyian tudjuk, hogy rendkívül nagy lehet a szórás a gyerekek értelmi, érzelmi-akarati és szociális fejlettségében, vannak korábban és későn érő gyerekek. Arról nem is beszélve, hogy a családi környezet mennyire befolyásolja ezeket a tényezőket.

A lényeg az, hogy a nevelési célok megvalósításában legyen segítségünkre a táblás játék. Márpedig ezek meglehetősen különbözőek lehetnek egy-egy osztályon belül is, az előbb említett okok miatt.

Egyik gyereknél lehet ez, másiknál lehet az a cél. Ez vonatkozhat például a tartós figyelem, az értelmi képességek, ezen belül a gondolkodás, vagy az érzelmi intelligencia, a társas kapcsolatok fejlesztésére. Ami azonban véleményem szerint elengedhetetlen, az a tartós figyelem, a türelem (a másik iránt) és az önfegyelem bizonyos szintjének az elérése, amely nélkül káosz keletkezik. Ez az alap, ami nélkül nincs fejlődés.

A játék éppen nagyon jó terep a figyelem, a fegyelmezett viselkedés, a rend elsajátításához. Ehhez persze mindennapi gyakorlásra van szükség. Ebben a témában egy külön posztot is tervezek.

A másik kérdés tárgya a kedvenceim közé tartozik, de soha nem tudtam erre eddig elegendő időt fordítani. Az Elmetorna (Elmetörő) kapcsán Nagy Lászlóval gyakori téma volt köztünk.

Ennek bizonyítéka a Játéktan jegyzet idevonatkozó része (Zárszó), amely nemcsak táblajáték foglalkozásokhoz adhat ötletet, hanem tantárgyi alkalmazásokhoz is.

A kérdést kétféleképpen is tudom értelmezni:

  • Nevelési célokból kiindulva: itt nem feltétlenül a játékoknak kell egymásra épülniük, hanem az életkori sajátosságoknak megfelelő céloknak. (Persze a kettő nem zárja ki egymást.) Azaz a célokhoz választhatunk játékokat. Hosszú idők fejtörései és tapasztalatai meggyőztek arról, hogy bármely célhoz tudunk választani játékokat, sőt némi túlzással bármilyen játékkal közelebb kerülhetünk a célhoz. Ismerni kell hozzá a játékot, mi hozható ki belőle és természetesen a gyereket.
  • A fordított megközelítés során a táblajátékokból indulunk ki. Kis túlzással mondhatom, hogy bármelyik játékot kiválasztva az alkalmas lesz egy cél elérésére, vagy legalábbis megközelítésére. Nyilván azért itt érdemes megfontolni azt, hogy több játék (rendszer) előbbre visz, mint egy-kettő. Érdemes figyelembe venni azokat az alapelveket is, amelyre már korábban felhívtam a figyelmet a Táblajátékok tanításának 5 legfontosabb szempontjában.

Amit a továbbiakban leírok, az nem egy kidolgozott rendszer, csak javaslatok tárháza, amelyből kiválogathatók a hozzánk közel álló, a céljainkhoz leginkább illeszthető játékok. Nagyot itt nem tévedhetünk, mert mint említettem, bármely célhoz jó lehet egy kiválasztott játék és fordítva: mindegyik játék közelebb vihet egy kijelölt célhoz. Bizonyos határok között. Ezért is folytatom…

Fontos feladat a kezdőjátékok kiválasztása, ez sokszor felmerül kérdésként is. Előbb kezdjük azzal, mit nem ajánlok kezdőjátékként? Kicsiknél különösen nem, de nagyobbaknál sem.

Például az Amőba (Gomoku) kivételével a versenyjátékokat: Sakk, „nemzetközi” Dáma, Gó. Van még egypár rajtuk kívül is.

Mi a gond a Sakkal? Mint tehetségek kiválasztásán alapuló versenysporttal, az égvilágon semmi! Mint fejlesztő játék is elsőrangú. Csak nem kezdéshez! Arra van egy sor (igen-igen hosszú a lista) sokkal alkalmasabb játék, amelyek hasonlóan fejlesztik például az értelmi képességeket, mint a Sakk. Aki nem hiszi, próbálja ki!

A legfőbb nehézség a sakkjátékban a „sakk”, de még inkább a „matt” megértése, elvont jelentése. Éppen ezért a legtöbb kisiskolás számára unalmas és nem, vagy nehezen megoldható a játéknak ez a része. Amellett, hogy lépkedni és ütni viszont a legtöbben szeretnek.

Tervezek a közeljövőben egy a Sakk bevezetéséhez, tanításához jól használható játék- és feladvány gyűjtemény összeállítását.

Mi a helyzet a versenydámákkal, főleg a 100 négyzetes „nemzetközivel”?

Bármilyen meglepő, még a dámafigurák lépés-ütés mozgását is aránylag könnyen átlátják a gyerekek. Komolyabb problémát a döntetlenek alapesetei, az 5 és 16 lépéses szabály alkalmazása, miértje jelentenek.

Hasznosabb előbb megismerni a Seth, a Vilbergen, a Lahti, a Hageby nevű játékokat, de a Tizenkét kecskét is, vagy a „paraszt” Dámát, az Alquerque-et. Sőt, az Előnyadósok közül például a Róka és a libákat, vagy a Várjátékot.

A

A látszólag egy végtelenül egyszerű játék. Sok leírás erősíti is ezt a hitet. Valóban, ellentétben a Sakkal, az elején könnyű. A nehézségek az állások értékelésével kezdődnek, azzal, hogy meg tudjuk állapítani: egy csoport élő-e, vagy halott.

Mivel kezdő játékosok folyamatos ütés-váltásba bonyolódnak egymással, nem célszerűbb előbb Atari Gót tanítani? Ezt a Gót tanító iskolák legtöbbször meg is teszik. A taktikájába nyer bevezetést az, aki Atari Gót játszik. Néhány alapfogalommal is megismerkedik általa.

Persze, ez még igen messze van a Gótól, amely toronymagasan a legmélyebb stratégiai játék :-), amit valaha is kitaláltak.

Ha kezdéshez nem is használom és javaslom ezeket a szuper játékokat, azért nem is tiltom tőlük a vállalkozó kedvű kezdőket. Majd megoldják: legfeljebb matt nélkül játsszák a Sakkot, előbb-utóbb megunják a kergetőzést a dámatáblán, a gó táblán pedig egymást ütik-csépelik majd.

A kezdéshez ajánlható táblások zöme inkább taktikai, mint stratégiai, azaz előregondolkodás (algoritmusok) határozza meg a sikert, és az adott (pillanatnyi) helyzethez a legjobb lépés kiválasztása.

Az alábbi játékcsalád lista jól használható kezdéshez, tetszőleges sorrendben, de a játékok az ajánlott sorrendben. Alsós, felsős csoportban egyaránt. Nagyoknak sem unalmas, és legalább rendszerben, felépítésben látják az egészet (rendszerszemlélet). Náluk hamarabb lehet váltani a mélyebb játékokra, de… A kezdők játékai sem lenézni való táblások! Egyik sem. Ráadásul több versenyjáték is van közöttük – például Amőba, Pente, Reversi –, amelyek szépen beilleszthetők a csoportba, aránylag könnyen megtanulhatók, mindamellett komoly, mély játékok.

A következő játékokból válogathatsz, ez biztosan működni fog – elöl a játékcsaládok, zárójelben a játékok, mindez a teljesség igénye nélkül:

Játékcsalád és játék lista

Malmok (Egyszerű, Klasszikus…)

Lerakosgatósok (Kék Nílus, Kutya-macska, Coloring, Blokus…)

Vonalnyerők (Amőba, Gobang, Pente, Teeko, Quints, Tőtikék, Quarto…)

Ütésesek (Mancala-Bantumi , Surakarta, Szidzsa, Haszami Shogi)

Színváltósok (Reversi, Gomullo)

Dámák (Hageby, Seth, Alquerque, „paraszt” Dáma…)

Előnyadósok (Pókháló, Róka és a libák, Várvédelem…)

Lépéskombinációsok (Isola, Malacfogó…)

Területfoglalósok (Dots, Cascades)

Feladványjátékok (Szoliter, Pentominó)

Helycserélősök (háromszöges, négyzetes Halma)

Hídépítősök (Bridges, Connections, Hex)

Piramisépítősök (Pylos, Cubicup)

Dobókockások (Maci és a létrák, Ki nevet a végén…)

Toronyépítősök (Rá-rá-rá, Fűre lépni tilos!)

Sortologatós (Tologatós Amőba, Akiba…)

Tehát ezek ajánlhatók kezdőknek (is).

Lehet még hozzá válogatni bőven, vagy kihagyni (kicserélni), nincs itt kőbe vésett szabály. Több irányban elmozdulhatsz az életkor szerint is. Van, amelyik inkább kisebbeknek, mások pedig nagyobbaknak való.

Nem linkeltem be a fentieket, javaslom a kereső használatát. A legtöbb megtalálható ezen a weboldalon. Ami nincs fenn, azt bizonyosan megleled a Játéktanon. (Amit egyébként is fontos megismerni.) Itt leghamarabb megtalálod a Barangoló (Táblajátékos Birodalom) menüpont alatt, vagy a Mini Játékmesterben és a Játéktan jegyzetben. Töltsd le mindkettőt, ha még nem tetted meg. Mindkettőt megosztottam nemrég a Táblajáték és nevelés Facebook csoportban. (Ide beléptél már?)

Lehet lépcsőzetesen (fokozatban) haladni játékon belül és játékok között (játékcsaládon belül) is: Fokozatosság

Ezt is lehet alapul használni: Táblajátékok – játékcsaládok szerint elrendezve

Folytatása következik…

Felhasznált és ajánlott irodalom: Játsszunk táblajátékot! (2012, PDF)

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály

3 hozzászólás a(z) “Táblás játékok kezdéshez 1.” bejegyzéshez

  1. Szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőség arra, hogy iskolában egy rendezvény alkalmából valaki tanítsa a gyerekeket a Go játékra?

  2. Szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőség arra, hogy egy rendezvény keretében valaki tanítsa az iskolás gyerekeket a Go játékra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.