Az alábbi írásom 2009 elejéről való… Létrejöttének apropója egy olyan táblajáték-matematikai feladatgyűjtemény volt, amely az akkori Nemzeti Tankönyvkiadó (ma Nemzedékek Tudása) gondozásában jelent volna meg. (Késznek is mutatkoztak rá.) Később azonban más táblajátékos „ügyek” elvontak engem a témától, így akkor ez nem valósulhatott meg. Azóta az első ilyen bemutatkozó füzet elkészült 2013 őszére, amely szabadon letölthető például a kezdőlap oldalsávjából. Készülőben van a következő, amely bővebb lesz, mint az előbb említett, és 5 másik táblajátékhoz fog kapcsolódni.

A szövegen nem változtattam semmit, mivel helytállónak tartom ma is. Remélem, hogy alkalmas annak megvilágítására, hogy a táblajáték mennyire hatékony és eredményes eszközzé válhat a diákok – nemcsak matematikai – nevelésében.

Az írást több részletben közlöm le, mivel helyenként elég töménynek tűnhet azok számára, akik még csak most ismerkednek e táblásokkal.

Ebben az első részben megpróbáltam vázlatosan bemutatni, hol tart ma az alkalmazott pedagógia a táblajátékok innovatív felhasználása terén.

Számtalan publikáció jelent már meg – néhány magyar nyelven is – a Sakk képességfejlesztő hatásairól az Új Pedagógiai Szemle hasábjain, a közelmúltban: Pl.: Mihály Ildikó: ”…Játszani is engedd…!” (2004.), vagy Duró Zsuzsa: „A sakk képességfejlesztő hatásainak vizsgálata” (2007.). Ezek az írások beszámolnak azokról a kutatásokról, amelyek szerte a nagyvilágban folynak ezen a téren, az oktatásban. Rendkívül pozitívak a tapasztalatok, jelentősen javul a tanulók teljesítménye, különösen az olvasás-szövegértés és a matematika – beleértve a számolási készséget is – terén.

Az Egyesült Államok különösen nyitott ebben a tekintetben, nemcsak a Sakk, hanem a Bridzs, vagy a Camelot is megjelenik az iskolákban, mint fejlesztő játék. A világ számos országában – Indonéziától Brazíliáig, vagy Nagy-Britanniától Dél-Afrikáig létezik a Yale Egyetemen tesztelt Mindlab, amely a logikai és táblás játékok széles és színes skáláját alkalmazza a gyerekek fejlesztésére, úgy néhány tucatot. Hazánkban is gyökeret eresztett ez a szervezet, iskolánk akkori pedagógusai mindannyian – 2005-ben elvégezték a képzést, s valamelyest betekintést nyerhettek a módszertanba.

Magyarországon Dr. Nagy László vetette fel először a lehetőségét annak, hogy észjátékok egymásra épített és fejlesztési célokhoz igazított egész rendszerét – nem csak egy-két kiemelt játékot – volna ésszerű bevetni az iskolai munkában, akár a tanórákon is. Természetesen a tantárgyi integrációt és az életkori sajátosságokat is tekintetbe véve. Ehhez persze nagyon kicsi a közismertebb – még a Mindlab által is felhasznált – játékok köre. Becsléseink szerint elsőtől nyolcadikig maximum két-háromszáz játék állítható be egyszerre optimálisan az általános iskolai készség és képességfejlesztő programba. Noha ettől lényegesen több játék lenne alkalmas erre, de ez zsúfoltságot eredményezne. Éppen ezért a játékok egy részénél indokoltnak tűnik a folytonos csere, kipróbálás.

A hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskolában, vezetésemmel, kb. 8 évvel ezelőtt kezdődött el a táblajátékokkal való foglalkozás „hivatalosan”, azaz klubformában. Addig csak sakk-körön, vagy matematika szakkörön kerültek elő gondolkodtató, táblás játékok. Az elmúlt évek alatt először alkalmanként, majd mind egyre gyakrabban vittem be kísérleti célból logikai játékot a matematika órákra. Jelenleg szinte mindennapos jelleggel használok táblás játékot eszközként az óráimon. Olykor még manapság is van részem meglepetésben, hogy mi minden kihozható e játékokból!

Jelenleg ott tartunk, hogy alsós kolléganőim is felismerték a játékokban rejlő lehetőséget, s élnek is vele, különböző gyakorisággal.

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály