Mit nyerhetünk a táblajátékokkal a matematika tanítás terén? Itt, ebben a bejegyzésben csak röviden vázolok fel egyet-kettőt…
A táblás játékokhoz köthető matematikai feladatok új színt vihetnek a matematika szakkörök és órák világába. Elősegíthetik a tanult összefüggések mélyebb megértését, maga a táblajáték pedig hozzájárulhat a matematikai tartalom iránti érdeklődés felkeltéséhez.
Véleményem szerint azoknak a gyerekeknek kedvezhetünk ezzel különösen, akiknek nem erőssége az érvelés, a műveletek leírása, akiknek a gondolkodására inkább a képszerűség a jellemző, akik szeretnek rejtvényeket megoldani.
Úgy gondolom, hogy három szinten emelhetők be a táblajátékok a matematika foglalkozások anyagaiba:
- Bemelegítésként, ráhangolódási céllal, agyserkentésre.
- Pusztán csak eszközként használom a táblajátékot: például a játéktáblát tükörképek kirakására, vagy ha már korongokkal eléggé telített, akkor törtrészt, vagy százalékot számíttatok.
- Az egész játéknak, magának a szabálynak is szerepe van a feladatban. A következő bejegyzésben ilyen mintafeladatokat fogok bemutatni a Mancala játékhoz kapcsolódóan.
A matematikai gondolkodás terén kiemelt jelentőségű a rendszerező és a kombinatív képesség fejlesztése. Erről álljon itt egy rövid részlet Vidákovich Tibor, Nagy József RENDSZEREZŐ ÉS KOMBINATÍV KÉPESSÉG (Sulinova, 2007) című írásából:
„A rendszerező és a kombinatív képesség a személyiség kognitív rendszerének olyan elemei, amelyek nemcsak a matematikában, hanem más iskolai tantárgyakban és az élet szinte minden területén fontosak.”
Úgy gondolom, hogy a táblajátékok segítségével éppen ezek a gondolkodási minták fejleszthetők a legjobban, számos matematika tananyaghoz köthetően. Az említett két képesség mellett még külön kiemelném és megemlíteném a gyerekek számolási készségének a fejlesztését is, amelyhez elsőrangú eszköznek tartom a táblajátékot.
Ezeken a táblajátékos matematikai foglalkozásokon a tervezéssel egybekötött önálló próbálkozás, próbálgatás (heurisztika), a nyitott feladatok alkalmazása mindennapos jelenség. Mindezek alappillérei a gyakorlatias problémamegoldó gondolkodásnak. Természetesen az algoritmusoknak, a logikai következtetéseknek is óriási szerepük van egy-egy feladat megoldásában.
A következő bejegyzésben néhány példát mutatok be a fenti gondolatokhoz.
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály