Évekkel ezelőtt azt olvastam, hogy Richard Gere, a híres amerikai filmszínész még pályája kezdetén beült valamelyik moziba, egy Robert De Niro filmre. Hogy melyik film volt az? Nem tudom már, de talán nem is esett szó erről ebben a cikkben.
Richard Geret olyannyira lenyűgözte De Niro alakítása, hogy saját maga számára teljesen reménytelennek, elérhetetlennek érezte ezt a szintet. Mély depresszióba esett, és azzal a gondolattal kezdett foglalkozni, hogy abbahagyja a filmezést, a színészetet.
Azután később, valamilyen oknál fogva másképp döntött… Elmondható, nagy szerencsénkre, mert most sok kiváló Richard Gere alakítással lenne szegényebb a filmvilág.
Nem tudom, mi igaz ebből a kis történetből, de ettől függetlenül fontos tanulsággal szolgálhat számunkra…
A lényeg, hogy Richard Gere megtalálta a helyét a filmvilágban. Úgy gondolom, ugyanígy, ebben a „táblajátékos” történetben is lehet mindenkinek fontos szerepe. Például e sorok Olvasójának is…
Amikor a táblás játékokról beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a versenyekre, vagy – még ez a jobbik eset – a gondolkodás fejlesztésére gondolni… (Sőt, még olykor az is nagy dolognak számít, ha valaki a sakkon és a malmon kívül ismer más táblásokat.)
Ez már önmagában is elismerésre méltó, de sokszor elfeledkezünk arról, hogy a gyerek a játék közben nemcsak gondolkodik, kombinál, hanem társaival kapcsolatot teremt, kommunikál, gyakorolja a társadalmi együttélés alapvető normáit. Miközben a játékra összpontosít.
Érdekes, hogy sok figyelemzavaros gyerek táblajátékozás közben mennyire tud koncentrálni! Még a gongszót sem akarják meghallani!
A közösségi élmény pedig egyenesen felülmúlhatatlan! Hát még, ha sikerrel is párosul.
Ezenkívül ott van még a gyakorlás, aminek révén fejlődik a gyerek türelme, akarata, kitartása.
Ja, és majdnem kifelejtettem a játékok feszültséget levezető, mentálhigiénés hatását, amelyet nap mint nap tapasztalok…
Egyszóval minden érdeklődőre nagy szükség van a saját intézményében azért is, hogy a gyerekeknek lehetőségük legyen táblás játékokat játszani, gyakorolni. Feltételezem, még mindig akad egy-két szkeptikus. Kár, hogy nem tudják, milyen sokat veszítenek – persze, legfőképpen a diákok!
Az a véleményem, hogy soha nem volt még annyira szükség a táblás játékok iskolai bevezetésére, mint manapság! Már intézményenként egy-két pedagógus is elég, hogy ott elinduljon a folyamat…
Most pedig itt van egy terjedelmes, de igen velős írás, Nagy László Játéktan jegyzete, amely kezdők és haladók számára egyaránt kiváló támaszként szolgál. Egyedülálló a maga nemében.
Tudom, a kezdő kollégák, a táblásokkal még csak most ismerkedők leginkább a táblákra, a játékleírásokra „vadásznak”, ami teljesen érthető. Nos, ebben van töméntelen, lesz miből választani…
A haladók pedig igencsak szép számmal találnak benne elemzéseket, fejlesztésre alkalmas, életkorhoz, játéktudáshoz adaptálható anyagokat.
Tehát itt a Játéktan jegyzet, amely ingyenesen letölthető.
Jó tanulmányozást hozzá!
Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály