Vélemény, értékelés
Véleményem szerint a Backgammon az egyik legértékesebb fejlesztő táblajáték lehet gyermekkorban. Bármilyen korosztályban, de inkább felsősöknél. Mire alapozom mindezt? Következzen néhány észrevétel „távirati stílusban”, a teljesség igénye nélkül:
- Alsósoknál erősíti a számolási készséget, a becslést
- Már a kisebbek is tisztába jöhetnek általa a téri irányokkal, a körüljárással
- Nagymértékben fejleszti a kombinativitást a lehetőségek számbavételekor
- A játék során folyamatos a kategorizálás, rendezés: mezők, korongok típusai, elhelyezkedésük – „magányos”, „csoportos”korongok, üres mező – felismerése, rendszerezés
- Már a Backgammon szabályainak a megértéséhez és a játékban való jártasság megszerzéséhez is tekintélyes, koncentrált figyelemre van szükség
- A világos-sötét haderő váltogatása a játékostól rugalmas, gyors térbeli szemléletváltást kíván meg
- A Backgammon játékszabályának olvasás, szövegértés útján történő elsajátítása még felnőtt számára is elismerésre méltó teljesítmény. Nem beszélve a „finomságok” megértéséről
- A játék teljes megértése és átlátása igazi matematikai-logikai feladat. 🙂
- A Backgammon sikeres művelése a gondolkodási műveletek teljes arzenálját megköveteli.
- Magasabb szinten az eredményes játék komoly taktikát, sőt stratégiát feltételez. Ez megerősíti a gyerekben a tervezés fontosságát, de egyben a rugalmas hozzáállás szükségességét is.
- Külön szimpatikus számomra az, hogy bizonyos mértékig ebbe a táblajátékba „be van építve” az esélykiegyenlítés: minél több korongunkat „küldte” az ellenfél a sorompóba, azok annál jobban veszélyeztetik az ellenfél levihető korongjait. Persze ez megfelelő ellenjátékkal hátránnyá is változtatható: mezők elfoglalásával.
- „Végtelen” variációs lehetőséget kínál a játék, hatalmas lehetőséget a kísérletezésre, a próbálgatásra (heurisztika, kreativitás, divergens gondolkodás, nyitott feladatok, ötletelés)
- Az Ostábla rendkívül sokféle változata közül egyik-másiknak a megismertetése idővel újabbnál újabb híveket szerezhet nemcsak az Ostábla, hanem általában a táblajátékok számára is.
- A Backgammon múltja és jelene más népek, kultúrák megismerésére buzdíthat, előmozdíthatja a földrajz és a történelem bizonyos részei iránti érdeklődést.
- Internetes források után kutatva további olvasásra ösztönözhet.
- Nagyon sok gondolatébresztő, gondolkodtató kérdés, feladat vethető fel a Backgammon kapcsán. Ezek szép számmal kapcsolódhatnak a matematikához, elsősorban a kombinatorikához.
- Mint a táblajátékokhoz általában, a Backgammonhoz is, mint eszközhöz alkalmazhatók olyan gyakorlatok, amelyek az „életrevalóság” előmozdítói lehetnek. Mit értek „életrevalóság” alatt? Felsorolás jelleggel, például: kapcsolatépítés, társakhoz viszonyulás, társakkal bánás, asszertivitás, vitatkozás-érvelés, önuralom gyakorlása, érzelmeink kezelése, helyzetfelismerés, döntési készség, kockázatvállalás, merészség, találékonyság, céltudatosság stb.
- Az eredményes, sikeres „backgammon-stratégia”, mint szemlélet a hétköznapi élet, a mindennapok problémamegoldási mintájává konvertálódhat, ahol együtt van a biztonságra törekvés, az egészséges kockázatvállalás, az algoritmusok.
- A Backgammon játék és az emberi lét közötti párhuzam a szerencse-gondolkodás-befolyás-siker viszonylatában is megnyilvánul: látszólag a szerencse dominál, ám ennek valójában kicsi a szerepe. Mindig csak a kezdeti feltételekre van hatással, ami előnnyé alakítható gondolkodás útján. Ez pedig befolyásolja a későbbi „történéseket” és így tovább… Ha ezt jobban végezzük, mint az ellenfelünk, ha a cél felé haladva az elénk kerülő problémákat így legyőzzük, a végeredmény nem maradhat el: SIKER.
A gyerek a játék során szembesül azzal, hogy a szerencsét ő maga befolyásolja azzal, hogy a cél elérése érdekében használja a fejét, gondolkodik. Egy másik síkon ez azt is jelenti – ez be is épülhet a tudatába –, hogy ezzel aktív módon felelősséget vállal a sorsáért, nem fogadja el azt passzív módon. Főleg nem kifogásokat keres, másokat okolva. Ahogy ezt gyakran látjuk is a felnőttek világában.
- Úgy gondolom, hogy az Ostábla – Backgammon joggal sorolható az eddigiek alapján a „nagy”táblások körébe, mint a Gó, a Sakk, a Dáma és változataik, valamint még egypár nem eléggé felfedezett táblajáték… Ezt bizonyítja az Ostábla rendkívül sokszínű – térben és időben kialakult – változata is világunkban.
Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály
Kedves Misi!
A logikai-táblajátékos téma egyik legtájékozottabb, legtapasztaltabb és ma már „igehirdető véleményformálójának” ismerlek. Durva leszek, mert úgy látom, nincs kontrolod… Durván fogalmazok, mert csak így lesznek az én gondolataim is vitathatók, hiszen az alábbiak is csak egy vélemény. Szubjektív, nem kinyilatkoztatás!
Véleményformálóként, vigyázni kell a „leg” minősítéssel! Szerintem pl. 100-nál több táblás sorolható, ami értékesebb fejlesztő, mint a Backgammon.
A „távirati stílusban” soroltakba én nem írnék olyanokat, ami általában is igaz a táblásokra (mi több: akár pl. a drámajátékokra is). Csak azokat sorolnám, ami csak, (vagy dominánsabban mint másikoknál) az adott játékra vonatkoztatható.
Mindjárt az elején: Az „alsósoknál”… felvezetéssel kezded, ellentmondásban a bevezetőben írt „inkább felsősöknél” ajánlásoddal. (Örülök, hogy legalább a 3-4 éveseket kihagytad, akik kitartóan képesek rakosgatni/válogatni a korongokat és egy mívesen szép táblán nekik is tucatnyi hasznos dolog megtanítható a készlet felhasználásával. De ugye van számukra ehhez jobb eszközöz is?)
Aztán sorolod: „téri irányok”, „mezők”, „korongok”, „üres mező”, „magányos”, „csoportos”, „koncentrálás”, „olvasás”, „szövegértés”,…, „gondolkodási műveletek arzenálja”,… Mindennek már ismertnek és begyakoroltnak kell lennie egy hatékony, az „egyszerűtől a bonyolultig” szempont betartásával tervezett tematikát követő foglalkozás-sorozatból.
(Konkrétan megkérdezném, hogy pl. a kombinatorikával mennyivel szorosabb kapcsolata van, mint szinte bármely dobókockásnak?)
A „magasabb szinten” felvezetéssel sorolt, tartalom/példa nélkül általánosságok („tervezés”, „stratégia”, „taktika”, „kísérletezés”, „próbálgatás”) a legegyszerűbb táblásokra is teljesülnek. (Bocsánat, de ezek számomra legalább annyira közhelyszintű általánosságok, mint az hogy: „logikus gondolkodásra nevelnek” )
Na jó. Valóban magasabb szint van a Backgammonban, de (legalábbis én) hamis túlzásnak tartom a sakk, a gó, vagy dáma szintre emelni. Legalább, tedd hozzá Te is: „úgy gondolom”, „szerintem”, vagy „sokak szerint”…, de azt ne, hogy a fentiek alapján („joggal… az eddigiek alapján”).
Ha már piszkálódok, folytatom.
Ismered rögeszmémet: még nagyon kevesen vagytok, akik nem rábízzátok rá a jól kiválasztott játékra a fejlesztést, mert a hogyanban is tudtok segíteni, érdekeseket mondani és a tábla-játékkal, mint eszközzel nevelni, tanítani. Nagyon azt várom, hogy az ilyen tapasztalataitokból, bevált, sikeres ötleteitekből osszatok meg, adjatok továbbgondolható mintákat a követőiteknek.
Maradva a Backgammonnál! A teljességre törekvő szándékba beleérthető egy-egy történeti áttekintés: a játék eredete, története, stb. Magam azonban, az Internet korában, mégis idő- és energia-pazarlásnak, kihagyható tölteléknek tartom, hiszen elég egy link a wikipediara, vagy valami releváns oldalra.
Tudjuk, a Háló tele van ismétlésekkel (sokszor persze egymásnak ellentmondó „adatokkal”). Ebben a szénakazalban én három értéket látok, keresek:
1. eredeti gondolatokat;
2. helyesbítést, egy-egy hivatkozott forrás tartalmának a vitatását, kiegészítését;
3. linkeket a kincsekhez.
Tőled különösen: még több módszertant, feladatlapot, követhető példát olvasnék szívesen, olyasmiket, mint amit pl. a Backgammon(3)-ban, bár abból is a szabály-kiegészítéseket a (2) alá tettem volna.
Ez ugyan már erősen szubjektív, de a (2)-ben a szabályok alatti linkeket 4-re csökkenteném (autentikus válogatás ajánlásaként, párszavas magyarázattal):
http://www.jatektan.hu 2 (dobókockásokról…)
hu.wikipedia.org (kályha)
games.yahoo.com (progi ellen játék)
free.gamingwonderland.com (hálón-játszótársas, a kliens-progi letöltése biztonságos)
Esetleg dobókockás előzetesként (a Játéktan-jegyzetből):
https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/04d_kockas.pdf
Vissza (3)-ra.
Nagyon jók a linkek: a „játékgyakorláshoz” a „fokozatosság elve”-hez és jók a bemutatott fokozatok is.
Ami lemaradt, ill. amit érdemes kihasználni: az a már ismertekből történő kiindulás (de legalább az ismétlés célú visszahivatkozás, hasonlóságok, különbségek, stb.).
Különösen: a kölykök számára még bonyolult szabályú Backgammonnál!
Magam, a feltehetően már unott-ismertségű „Ki nevet a végén” ötletelős szabályváltoztatásaival kezdeném: négyes csoportokban (ez mindig előnyös, mert a hamarabb megértő magyaráz a többieknek) egy-egy táblán játszva, bevezetve a 2 db dobókockát, (bábuk számát is duplázva), majd kezdőállással, később sorompó-analógiával, azután akár a szembeforgalom is kipróbálható… Szinte minden szabályelem kitalálható az irányított ötletelések során, mielőtt elővesszük a tradicionális háromszöges táblát. (Azonnal jöhetnek az elgondolkoztató kérdések is, vajon: Miért háromszög-alakúak a mezők? Miért praktikus ötlet a sorompó? Miért lesz érdekesebb így a játék? )
„Heti 1 órában kb. 2 teljes hónapra (8 órára) volt szükség ahhoz, hogy mindenki eljusson a gördülékeny játékig.” Nos ebbe a 8 órába biztosan beleférne…
További sok sikert, barátsággal, Nagylaci
Kedves Laci!
Kiegészítettem az elején, odaírtam: “Véleményem szerint…”. Folytatnám is ezzel: véleményem szerint a felsoroltak ugyan nem csak a Backgammon sajátjai, de ezek a tulajdonságok jobban érvényesek rá, mint általában a többi táblásra. Például a kisebb számkörben való számlálás és számolás így, ennyire “kiélezve” és kombinálva a körüljárással csak a Mancalánál jön elő. Körüljárás? Tapasztalom nap, mint nap, hogy nem könnyű a megjegyzése. Például a Mancalánál gyakori, hogy a gyerekek felcserélik a standard irányt. Nem játék közben persze, csak így kezdik el. Ami nem baj, de tény. A kategorizálást is nyomósabbnak érzem ennél a játéknál, mint a legtöbbnél…
Nincs ellentmondás az “alsós”-“felsős” említésnél, mert korábbi írásomban már írtam a fokozatokról, én egy egyszerűsített változatra gondolok, amikor az alsósokat említem. Persze a Dobókockásokat én sem ezzel kezdeném, hanem más társassal, beleértve a Ki nevet a végént is! Utána viszont miért ne?! Fokozatosan. Írásod utolsó szakaszában épp erről írsz. Igen, az átmenet fontos: Te a Ki nevet a végénből indulsz ki, hogy a változtatások, bővítések révén eljuss a Backgammonhoz…
A begyakorlottak egy új “közegben” való alkalmazása már nehézséget jelenthet. Amúgy meg itt is igaz: “Ismétlés a tudás anyja.” Ezen kívül: ha valaki most olvas először egy ilyen jellegű írást, nem árt, ha tudja: ezekre is alkalmasak ezek a játékok. Azért én úgy vélem, hogy itt a felsoroltak nyomósabban vannak jelen, mint a táblások többségénél. Az olvasás-szövegértésre, a koncentrált figyelemre és a gondolkodási műveletekre gondolok elsősorban.
Valóban igaz: a táblások élen járnak két kiemelkedően fontos matematikai gondolkodási terület fejlesztésénél, mint a kombinativitás és a rendszerezés. (Még hozzátenném harmadikként a számolást is.) Szerintem Backgammon esetén a kombinativitás színesebben nyilvánul meg az átlagnál: egyrészt a sok korong és a két kocka nagyobb választási lehetőséget kínál. Másrészt a dobott értékek külön-külön történő lelépése, valamint a foglalt mezők csökkentik azt. A levételi mezőkhöz kapcsolódóan külön kérdések is felvethetők. Az ütés lehetősége és a sorompó pedig tovább “bonyolítja” a helyzetet. Ennyi minőségi változatosságot például én nem látok egyetlen Dobókockásban sem. És a táblások többségénél sem. Például az Amőbához én nem tudnék annyiféle kombinatorikai feladatot kitalálni, mint a Backgammonhoz. Az idő persze majd választ ad erre, de most így látom.
Egy ilyen figyelemfelhívó, ismertető jellegű írásba szerintem belefér egy kis általánosság és történetiség is. Volt benne konkrét, gyakorlatra vonatkozó utalás is. Több már nem fér bele, így is terjedelmessé vált. Ezért is bontottam több részre.
Már eddig is szép számmal tettem fel gyakorlatban hasznosítható bejegyzést – módszertanit, feladatlapot -, ezután is fogok. Egyetértek, én is így gondolom: a jövőben ez fog dominálni. Ám abban egyetértünk biztosan, hogy első a játékismeret. Tehát időnként ezután is felkerül majd játékleírás is. Amint látod, ebbe is belecsepegtetek egy kis módszertant, ötletet, ajánlást…
Köszönöm szépen a hozzászólásodat, barátsággal: Misi
Kedves Misi,
mindig örülök a gondolataidnak… és hiszem, hogy a vitáink hasznosak…, ezért is váltottam privátból nyilvánosra…, hátha…
Több kellene ugyanis! Sajnos nem vagy egyedül, akinek a bejegyzéseire nem érkezik észrevétel. Hiába írod, hogy „minden észrevétel számít”, ez nem egy reppelős sláger-oldal, amire 20 millió lájk, meg refleksziók százai érkeznek. Pedig, különösen mert rétegigény, nagyon hasznosak lennének a visszacsatolások, beszámolók a tapasztalatokról, további ötletekről… Legalább néhány „fehér hollótól”…! Tudom, tapasztalom, hogy léteznek… Nincs rá idejük! Könnyű nekem, visszavonultan írogatni, akinek már havonta jön a nyugdíja…? (Egyszersmind azonban, mert már évek óta nincs élő gyakorlati kontrolom, nehezebb is a visszacsatolások nélkül.)
A felvetett gondolatainkhoz:
Abban tehát egyetértünk, hogy az alapok jöjjenek az azok begyakorlására sokkal alkalmasabb (alsósok szintjének is megfelelő) Mancalákból, amiket aztán majd ismételni/nyomatékosítani lehet (a felsősöknek megmutatott Backgammonban).
„A begyakorlottak egy új közegben való alkalmazása már nehézséget jelenthet.”
Aha! Akkor pedig különösen nehéz, ha nulláról kezdjük, akár fokozatosan is! Kapcsolódólag: aki „először olvas egy ilyen jellegű írást”, annak ajánlott felhívni a figyelmét az egyszerűbb célbaérősökkel, meg pl. a Mancalával való hasonlóságokra. Félő, hogy ha egy gyakorlatlan nem ezek ismeretében kezdi, akkor elmegy a kedve az egésztől.
A szövegértő olvasás gyakorlására ezért is előnytelen a sokrétű, szerteágazó szabályú, gyakorlati példával is magyarázatra szoruló Backgammon. A táblajáték kifejezetten vizuális műfaj. (Volt, hogy sikerrel lobbiztam TV-knél, „mennyivel érdekesebb, mint két pofa beszélgetése…”) Ami a gyakorlatban bemutatva azonnal érthető, az leírva/olvasva többnyire gondot okoz.
Általános kor-probléma: ha hosszan-részletesen írom, akkor nem olvassák el, ha tömören, akkor pedig felvetődnek pontosítandó kérdések. A szövegértő olvasás egyszersmind együttgondolkodás is a szöveg írójával. A különböző gyakorlási célokhoz azonban megtalálhatók az azokhoz leghatékonyabb játékleírások.
Pl.: a lényeglátást, (a többsoros szövegből az egyetlen újszerű információ felismerését) talán a vonalnyerők sokféle töltögetési szabályainak összevetésével javasolnám gyakoroltatni, vagy pl. a szabályok összefüggő rendszerként való megértéséhez nálam a Fantazmi nagyon bevált.
Aki nem ismeri lássa részletesen: >>>>
https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/fantazmi1.pdf
A „koncentrált figyelem”, „gondolkodási művelet” annyira általános, hogy mindenre igaz, „csupán” szubjektív megítélésként mondható ilyen értelemben „leg”-nek.
Szerintem (figyelve játszmákat, én azt vettem észre), hogy a Backgammon tipikusan olyan táblás, amelyen „eljátszhatnak egymás mellett a játékosok”. Elsődlegesen, mindkettő a saját korongjainak levételére törekszik, miközben persze igyekszik elkerülni a saját egykéket és könyörtelenül sorompóba küldi versenytársa magányosan hagyott korongjait. Bár, a gyakorlottabbak figyelnek már a minél több mező blokkolására is, de a parti lépései mégis diszkrétek. Konkrétan: nem fedeztem még fel olyan kényszerítő lépések sorozatát, amik aztán a győzelemhez vezetnek.
A döntések lépésről-lépésre az adott állásból a következőre történő optimális átrendezésre irányulnak, (ami persze optimum-kereső kombinatív, és valóban nagyon sok feladat tervezhető egy-egy állásra, de szerintem pl. egy 5-10 lépéses Amőba-feladvány komolyabb kihívás lehet…, mert a Backgammonnál), a közvetlen folytatás már alapvetően (a szerencsefaktor miatt) „kiszámíthatatlan”. (Sokunk szerint ez a játék egyik „bukéja”.)
Professzionális szinten persze, a kombinációban már lehet kombinatorika is, hogy a majdan rákövetkező dobás sokféle lehetséges eredményéből minél több legyen előnyösen leléphető, de ehhez már nagyon nagy gyakorlat szükséges. Felteszem, nem erre az utóbbira gondolsz a „kombinatorika” említésekor.
Magam is kedvelem a Backgammont, de inkább a klubéletes-, bajnokságos felhasználásúakhoz sorolom, e tekintetben (csak e vonatkozásban!) hasonlítva a sakkhoz. (Elterjedt pl. az is, hogy sakk-ellenes vagyok, pedig, a táblajátékok szerelmeseként, csak a korai, az arra még éretlenek sakkoztatása ellen tiltakozom.)
https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/sakk_ovi.pdf
https://www.jatektan.hu/jatektan/____2012_006/sakkpalota_1.pdf
A fejlesztéshez (szerintem) túl összetett. Magam, szívesebben ajánlok konkrét célokhoz hatékonyabban használható egyszerűbbeket.
„Több már nem fért bele…”
Szerintem nem is kell több, mert tele van ilyenekkel a Háló. Szakértői tanulmányok/pályázatok rengetegét olvasom, amelyek egymást idézik (tévedések/hibák javítása nélkül)… Ezekkel szemben, Neked vannak saját ötleteid, mondanivalód…, egyediek, hiánypótlóak, tehát abból férjen bele minél többbbbb…
Igen, a játékismeret, játékok ismerete az első, de (szerintem) csupán a sorrendiségben! Sajnos, (én úgy tapasztaltam, hogy) sok-sok játékpedagógus, animátor, tehetség-fejlesztő, stb. meg is áll ennél az első, minimálisan szükséges szintnél…, ezért tartom hiánypótlónak a jó mintát, a hasznosítható ötleteket…, megmutatva: értő kezek hogyan varázsolhatnak ezekkel a játékkal…
🙂
Barátsággal, Nagylaci
Kedves Laci!
Köszönöm értékes és elgondolkodtató megjegyzéseidet, hozzászólásodat! 🙂
Barátsággal: Misi