Megjegyzések: kiegészítések és tapasztalatok

Kiegészítések

 A Backgammon kezdéséről

• A Kezdésben leírtak betartása természetesen nem kötelező, bár ajánlott. Ez az általánosan elfogadott.
• Egyszerű megegyezéssel is kezdődhet a játék a kezdést illetően.
• Mindkét játékos dob 1 (vagy 2) dobókockával, de nem lépik le. A nagyobbat dobó kezdi a dobást az első lépések megtételéhez.

A Backgammon pontozásáról

• 1 pont jár a győzelemért, ha ellenfelünk is levett már legalább egy korongot a tábláról.
• 2 pont („gammon”) jár abban az esetben, ha az ellenfél még nem vett le korongot.
• 3 pont („backgammon”) pedig akkor, ha a levétel befejezésekor az ellenfélnek még van korongja vagy kiütve (sorompóban), vagy a beviteli (kiinduló) negyedben.

„Duplázó”, vagy tétkocka használata nincs a tradicionális változatokban, de a modernekben gyakori, elterjedt.

Tapasztalatok

A Backgammont idén télen, a hejőkeresztúri iskolában, Elmetörőn tanítottam a 6. és 7. osztálynak. A kezdeti lépések megtétele után a Játékgyakorláshoz… című korábbi írásomban leírt módszerrel gyakoroltattam ezt a táblás játékot. Heti 1 órában kb. 2 teljes hónapra (8 órára) volt szükség ahhoz, hogy mindenki eljusson a gördülékeny játékig, esetleg valamilyen taktikai megfontolások alkalmazásáig. Természetesen voltak, vannak, akiknél ez jóval kevesebb ideig tart, akár 1-2 óra is elegendő.

A tapasztalatokról röviden…

A Backgammon tanításánál különösen nagy jelentőséggel bír a fokozatosság elve.

Először csak a lépéseket gyakoroltuk a megfelelő irányban, az elfoglalt mezők figyelembevételével. (Ütések és levétel nélkül.) Kisebbeknél először még ez sem fontos: elég nekik megszokniuk a haladási irányt és a dobott értékek külön-külön történő lelépését. A játékot az nyerte, aki az utolsó (levételi) negyedébe hamarabb begyűjtötte a korongjait.

Komoly odafigyelést igényelt, sőt nehézséget jelentett már rögtön a Backgammon kezdőállásának felrakása és a haladási irány megjegyzése. Könnyítésül egy jó darabig mindenki ugyanazon oldalon játszott, hogy ne keverje a kezdőállást és a haladási irányt.

A 2. lépcső az ütések megengedése volt. Itt újabb leküzdendő akadálynak bizonyult a sorompó, annak megértése, begyakorlása, hogy az itt veszteglő korongokkal kell kezdeni a lépést. Szokatlansága abban is megnyilvánult, hogy addig más koronggal nem léphetünk, amíg a sorompóból az összes korongot ki nem hozzuk! Még mindig ugyanazon az oldalon gyakorolva a játékot!

A 3. szint már a teljes szabályt tartalmazta, tehát a levétel rendjét is. A pontos dobással levihető korong esete nem ismeretlen a gyerekek számára sem, más Dobókockás játékokban is gyakori feltétel. A Backgammon levételi szakaszában talán az a legszokatlanabb, hogy

• nem vihetek le korongot, ha olyan számot dobtam, amely mezőn nincs korong, viszont nagyobb számún van.
• a leghátsó korongot, korongokat vihetem le, amennyiben nagyobb számot, számokat dobtam, mint a korongok mezőszámai.

Jó ideig gyakorolható a levétel kötöttségek nélkül is. Egy ideig elegendő lenne csak azt megkötni, hogy az összes korong a levételi mezőkön, tehát a célnegyedben legyen!

Az természetes, hogy pontos dobással levihető legyen a korong. 🙂 Azonban ezen kívül megengedhetjük a következőt: levihető legyen minden esetben bármely olyan korong, amelynél nagyobb a dobás értéke, mint a mező sorszáma. Függetlenül a többi korong helyétől!

A Backgammon játék hamar felkeltette a gyerekek figyelmét a tábla különleges formáival, színeivel, ami innen-onnan ismerős is volt sokuk számára. A dobókockák is vonzó hatást gyakoroltak rájuk. Azt hiszem, hogy kevés játékkal bírták volna ki ennyi ideig a gyakorlást, a „monotóniát”. Egy kicsit az általános lelkesedést lelohasztotta idővel a Backgammon összetettsége, bonyolultsága, de ez bőven kárpótolta azokat, akik a mélyebb játékokat kedvelik.

A Backgammon inkább azok körében népszerű, akik egyébként is a táblások szerelmesei. Azok körében viszont nagyon. Egy érdekesség: néhány nyolcadikos fiú annyira megszerette ezt a táblajátékot, hogy egy idő után minden alkalommal csak ezt játszották. Egymást vonták be a játékba, tanították egymásnak a Backgammont. Ami meglepő ebben, hogy ketten közülük gyakorlott táblajátékos volt ugyan, de a másik kettő évek óta nem látogatta már a táblajáték szakkört. Ennek a játéknak köszönhetően visszatértek, sőt amikor idejük engedte, indultak a táblajátékos terembe Backgammont játszani.

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály