Nigéria táblás játéka, a Dara

 Ez az Afrikából, még pontosabban Nigériából származó táblás játék közeli rokona a Bolotudunak.

Mindössze két apróságban tér el tőle, de a második már nem is annyira apróság. 🙂

Az első, hogy nem párosával rakják le a köveiket a játékosok az első játékszakaszban, hanem egyesével.

A második az, hogy malom esetén bárhonnan levehetik a tábláról az ellenfél kövét, hacsak az nincs malomban.

Tehát ez egy malomszerű játék.

De következzék a teljes szabály.

A Dara szabálya

A játékhoz szükséges egy 6×5-ös, négyzetmezős játéktábla és 12-12 eltérő színű kavics.

A játék célja a játékostárs köveinek kettőre történő leütése.

Az első játékszakaszban a játékosok felváltva helyezik el köveiket a játéktábla mezőire úgy, hogy a saját kövekből semelyik három darab sem lehet szomszédos vízszintes, vagy függőleges irányban. (Átlósan lehet.)

Például így:

A második játékszakaszban pont az a cél, hogy saját köveinket hármas sorokba rendezzük vízszintesen, vagy függőlegesen, azaz malmot hozzunk létre. Ennek módja, hogy bármelyik kő áttolható valamelyik szomszédos üres mezőre, de csak vízszintes, vagy függőleges irányban.

Ilyen malom létrehozásakor egyet le kell venni az ellenfél köveiből. Bármelyiket lehet, ha nincs malomban.

Jelen állásban az ábra mutatja kék lehetséges ütéseit (malomba húzásait) és a levehető köveket:

Eddig a szűk szabály.

Megjegyzések

Nyilvánvalóan már a lerakás szakasza meghatározhatja a játék kimenetelét. Nagyon nem mindegy, hogy hová tesszük le köveinket. Egyrészt igyekezni kell olyan állásokat létrehozni, amelyek könnyűszerrel malommá alakíthatók a második játékrészben. Ugyanakkor éppen ebben kell megakadályozni az ellenfelet, tehát blokkokat, ékeket kell berakni az üres mezőket közrefogó kettősök közé.

A játék során több kérdés is felmerülhet a játszóban, sőt biztosan találkozni is fog ilyen kérdéses helyzetekkel, határesetekkel előbb-utóbb.

Emiatt, ennek a játéknak – hasonlóan a többi, széles körben játszott népi játékokhoz – többféle változatát játsszák Afrikában is.

Most ezeket a lehetséges kérdéseket (szabályvarikat) veszem sorra, azután leírom, hogy mi melyik változatban játsszuk:

Már az is kérdés lehet, hogy ki kezdje a második játékszakaszt? A soron következő, vagy aki befejezte az elsőt, a lerakást?

Lehet-e ütő a háromnál több, sort alkotó kavics?

Mindig tilos-e malomból elvenni?

Több malom esetén hány követ vehetünk el?

Malomnak számít-e, ha egy négyesből elhúzzuk az egyik szélső követ, és visszamarad a három?

Megengedett-e a csiki-csuki?

Mi hogyan játsszuk a Darát?

Mi általában nem variálunk, hagyományosan, a lerakást kezdő, soron következő játékos kezdi a lépegetős játékszakaszt is. Tapasztalataink szerint a második játékszakaszt kezdő egyébként előnyben van.

Csak a pontosan három kavicsból álló sorral lehet ütni, ez is megfelel az eredeti szabálynak. Ez nem ütő:

Összhangban a „hagyományos” Malommal, abban az esetben szabad levenni malomban lévő követ, ha minden „ellenséges” kő malomban van. Például itt:

Több malom kialakítása esetén is csak egy követ vehetünk le. Mint itt:

Mostanában úgy játsszuk, hogy csak akkor számít a malom, ha bezárás révén jön létre, tehát a negyedik, szélső kavics eltávolítása, elhúzása onnan nem számít malomnak. Erre egyébként nem találtam utalást. Tehát ez nem malom:

Igen, megengedett a csiki-csuki, bár úgy látom, egyes szabályok tiltják a harmadik ilyen módon létesített malmot. Egy csiki-csuki állás:

És megelőzvén a kérdést, a válaszom: igen, a decemberi Hétpróbán is így fogjuk játszani a Darát. 🙂

Ha tetszik mindaz, amit leírtam, akkor kezdd ezzel:

Játéktanítás és Alkalmazás csomag

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály

2 hozzászólás a(z) “Nigéria táblás játéka, a Dara” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.