Döbbenetes, hogy se szeri, se száma a malomjátékoknak. Biztos vagyok abban, hogy a Föld minden országában játszanak valamilyen malomszerű játékot.
Jómagam is láttam már vagy 3 tucatot, de mennyi lehet, amit még nem!
Az elképesztő számú, Európában is ismert változatok alkothatják az egyik csoportot, mint a „hagyományos” – de még idesorolható például a Római körmalom és a Mu Torere is Új-Zélandról –, és a Teeko Amerikából, a Dara és a Bolotudu Afrikából pedig a másikat. Az utóbbiakat inkább négyzetmezőkön játsszák. Persze ezek is átválthatók könnyedén rácspontokon játszhatókká. Aminthogy a Teekonak ismert ilyen táblája is.
Miért sikeres játék a malom, különösen a „hagyományos”?
Azt hiszem, a legfőbb titka az, hogy nem lehet megunni. Minden korosztály szívesen játssza, mert egyszerű a szabálya, mégsem kiismerhető a játék. Éppen ezért versenyzésre kitűnően alkalmas.
Pár évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy világversenyeket rendeznek belőle, és magyar fiatalok uralják a mezőnyt!
Mire használhatjuk a malmokat – különös tekintettel a kisebbek matematika foglalkozásaira?
Kezdhetünk azzal, hogy számlálják meg a rácspontokat (mezőket)!
Nyilván a nagyobb táblájúakra gondolok most. A számolásban eléggé el is veszhet a gyermek, ha nem talál ehhez fogódzót.
Amivel nemcsak egyszerűbbé, könnyebbé tehetjük a számolást, de ezáltal még a hibalehetőséget is meglehetősen lecsökkenthetjük.
Ehhez csupán csak fel kell használnia a malomtáblákra is jellemző szimmetriákat! Érdemes megfigyeltetni az azonos mintázatokat, részeket, amelyekből az egész ábra áll össze. Egy ilyen blokkon belül pedig már gyerekjáték megszámolni a rácspontokat.
Megszámolhatják a vonalakat is!
Ezt már kisebb malomtáblánál is odafigyeléssel kell végezni, a kicsiknél meg pláne!
Újabb kérdés lehet: hány vonal ágazik ki az egyes rácspontokból? (fokszám)
Aztán a szokásos kérdés: hány kővel kell játszani ezen a táblán?
Általános, jól bevált szabály:
Rácspontok száma osztva 3-mal, majd hozzáadunk 1-et. (A maradékkal nem kell törődni. :-))
Például a hagyományos malomnál is ez működik: 24 : 3 = 8, 8 + 1 = 9.
De sokszor elegendő, ha csak 3-mal osztunk és nem adunk hozzá 1-et.
Valójában nem vésték kőbe ezt a szabályt, érdemes kísérletezni vele. Ha kevés a bábu, ez kedvez az ütéseknek, tehát gyorsabbá válik a játék. Ha sok, akkor viszont a beszorításos győzelmek száma fog megszaporodni.
Dodekaéder játék malomtáblán (Hamilton-út, Hamilton-kör)
Kérdés: ezen a malomábrán rácspontról rácspontra végig tudsz-e haladni úgy, hogy minden rácspontot egyszer érintesz?
Bejárhatósági feladványok (Euler-út, Euler-kör)
Meg tudják-e rajzolni a malom ábráját (a gráfot) anélkül, hogy a ceruzájukat felemelnék? Minden szakaszon csak egyszer szabad végighaladni.
Nagyobbaknak: mikor lehet, mikor nem? (Kapcsolat a fokszámokkal.)
Egy lépéssel tovább: ha nem, akkor mit és hogyan kellene megváltoztatni az ábrán úgy, hogy meg lehessen rajzolni?
Nyitott végű feladatok
Adva van például 8 pont. (Konkrét ábrán meg is adhatjuk.) Egészítsd ki rácsvonalakkal malomtáblává!
Vagy fordítva: a megadott rácsvonalakra (vagy X számú rácsvonalra) helyezz el 10, 20, akármennyi pontot, hogy malomtábla legyen!
Tervezz malomtáblát például 25 rácspont és 10 rácsvonal felhasználásával!
Mintafeladatlapok:
Malmokról bővebben:
Ez is matek, csak más játékokkal: Reversi, „nemzetközi” Dáma, Dots, Poliminók és Backgammon, ez a TÁBLÁS-MATEK.
Ha tetszik mindaz, amit leírtam, akkor kezdd ezzel:
Játéktanítás és Alkalmazás csomag
Vagy folytasd itt:
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály