Kérdés, hogy kinél?

Szerintem a legfontosabb az, hogy minél többet hozzunk ki a játékokból, de a játék, a játékosság domináljon. A lényeg a játékos tanulás legyen!

Ez persze személyenként más lesz. Előfordulhat, hogy az egyik diákot kizárólag csak a játék fogja érdekelni, a másikat pedig még a legkeményebb feladatok is (például a TÁBLÁS-MATEK-ból) a komfort zónán belül tartják. Ráadásul az is elképzelhető, hogy az első bekövetkezése nagyobb erőfeszítés eredménye a nevelő részéről, mint a második.

Jó pár alkalommal ecseteltem már a táblások fejlesztő hatását. Konkrét gyakorlatokat, példákat is sorakoztattam. A TENK (Táblajátékkal Eredményesen Nevelők Klubja) kifejezetten erről szól.

Akik olvasták, olvassák ezeket az anyagokat, azok látják, hogy nem pusztán gondolkodásfejlesztésről, hanem teljes körű nevelésről van szó. Erről van a kétéves tagságban és a második egyévesben egy letölthető PPT, amely előadás, képzés megtartásához készült, éppen hét éve. Azóta egy picit ki is egészítettem (a design csak részben saját 🙂 ): ELMETÖRŐ

Még gyerekcipőben jár a táblás játékok oktatásbeli alkalmazása. A elkövetkezendő időszakban szándékomban áll több olyan posztot közzétenni, amelyben a „hogyan”-ra keresem a választ.

Sok kérdést ajánlott ilyenkor tisztázni.

Kis csoportban, vagy nagy csoportban történik a „táblajátékozás”?

Ez például azért nem mindegy, mert a mai örökmozgó, gyakran hihetetlenül fegyelmezetlen és ingerekre éhes gyerekekből álló nagyobb létszámú csoportban (15-20 fő fölött) elképzelhetetlennek tartok egy elemezgetésen alapuló foglalkozás megtartását. Továbbmegyek, én ezt csak 10 fő alatt vállalnám. Elfelejtettem hozzátenni: most a minden tanulót érintő foglalkozásokról beszélek, mint az Elmetörő nálunk. A szakkör és minden ehhez hasonlóan önkéntes jellegű foglalkozás kivétel.

Sokkal használhatóbbak ennél a játéklapok, amelyek jól megválasztott feladatok, gyakorlatok esetén lekötik a nagyobb tömeget is. Ezt kihasználva persze, bónuszként, mégiscsak mód nyílik az elemzős, rávezetős, fejtegetős feladványokra is, differenciált munkaszervezéssel, azaz külön foglalkozva a kijelölt, vagy erre vállalkozó gyerekekkel.

Játéklapok, próbák, elemzések, feladatlapok, feladványok, fejtörők, versenyek. Csoportmunka, páros munka, differenciálás, önálló tevékenység, együttes teljesítés. Mind sarkalatos tényező, amelyeket érdemes kipróbálni, használni. Mindig kell színesíteni, motiválni. Több bejegyzésem foglalkozik ezzel a témával.

Bár használom a felsoroltakat, számomra is előnyös ezek felidézése. Ilyenkor jobban látom a hiányosságokat, mire érdemes ráerősíteni.

Röviden válaszolva a címben feltett kérdésre: figyelemre méltó eredményeket, többet, mint sokan gondolnák. Ez számos tényező – iskolai körülmények, személyes hozzáállás, képességek, családi háttér, nevelői eredményesség – függvénye.

A kérdésre már igyekeztem részletesebb, bővebb választ adni korábbi bejegyzésekben.

A Teknősbéka játék egy kiváló példája a játszva tanulásnak. Ezt azonban majd egy másik posztban fejtem ki. Addig is javaslom a „teknősbékás” bejegyzésben végigtekinteni az alkalmazási listát, amely egy jó bevezetője ennek. Nagy része magától értetődő.

Milyen kérdések tehetők még fel?

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály