Mi a titka a Teknősbékának? Főleg alsósok és matekosok számára…

Az említett teknősbéka ugyan eléggé lassú állat, de ezt nem állítanám a Teknősbéka játékról, amely gyors és pörgős. Méltán lehet kisebbek kedvence! Itt aztán annyit számolhatnak a gyerekek, amennyi belefér anélkül, hogy rádöbbennének, mit is csinálnak valójában!

Szinte szárnyra kaptam a látványtól, amit az ötödik osztály képe mutatott! Mindez tavaly ősszel történt… Matekórákon és Elmetörőn.

Csak ki kellett nyomtatni a Játéktanról letöltött ábrákat, és kézbe kapni tollat, vagy ceruzát. Persze, kövekkel sem egy utolsó élmény játszani! Még több ilyen és hasonló tábla az előbbi link alatt:

teknősbéka játék

Matekórák elején, végén, vagy számolás (összeadás gyakorlásra) is kitűnően megállja a helyét, nem beszélve, hogy közben a játék gyakorlása is gondolkodást igényel.

Túl könnyű a számolás része? Nehezíteni kellene? Vagy nagyobbakhoz méretezni?

Mindjárt érdekesebb lehet, ha – eltérve kicsit az eredeti szabálytól –, egyes mezőknek önként kiválasztott (nagyobb) értéket adunk, ezzel nem kis részben felborítva a stratégiát! (és taktikát) 🙂

Bevethetünk negatív számokat is! (Később, vagy nagyobbaknak törteket?) Ezzel aztán totál borul a taktika: lesznek kerülendő mezők (negatívak) és különösen értékes mezők (nagyobb pozitív számok). Hát, még ha ezeket egymás mellé is tesszük!

Azért csínján bánjunk a törtekkel, mert végzetesen lelassíthatja a játékot a sok közös nevezőre hozás, sőt teljesen szét is ütheti!

Ugye, észrevetted a rokonságot a Dotsszal? Erről még írok…

A Teknősbéka bővebben >>

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.