Nem rejtem véka alá, hogy leginkább Ujvári István  feladatgyűjteményeit szeretem használni matematikai tehetséggondozásra, mert több szempontból is rendszerezettek, amellett, hogy a gondolkodás különböző területeit veszik célba. Rendkívül színes, divergens, nyitott feladatokat is gazdagon tartalmaznak.

Ezek közül is fő kedvencem “A gondolkodás alapiskolája” című könyve, amelyből most, a “karanténos” időszakban is előszeretettel válogatok feladatokat. Az a tapasztalatom, hogy a matematikából tehetségesnek a legjobb indulattal sem nevezhető gyerekek is szívesen megpróbálkoznak ezekkel a feladatokkal. Már maguk a feladatok is szokatlanok, tréfásak, gondolkodásra késztetők, mert a szövegük, a felvetett probléma érdekes a diák számára.

Még, hogy próbálkoznak? Előfordul nem is olyan ritkán, hogy sikerélmény kíséri ezeket a próbálkozásokat. Mi lehet ennek a titka? Egyszerű… A feladatok egy része olyan, hogy nem nagy ötlet kell hozzá, hanem kellőszámú próbálkozás, kísérletezés, tapasztalás után “megadja magát” a kitartó rejtvényfejtőnek. Amelyikhez viszont kell, annak a megfejtés megismerése okoz a tanulóknak rádöbbenést, “aha” élményt, gyakran derültséget is…

A legutóbb ezek a kis szöveges fejtörők kerültek terítékre:

1.Húzz át 3-3 számot, hogy igazak legyenek:
2+2+2+5+5+5+7+7+7=30
2+2+2+5+5+5+7+7+7=33
2+2+2+5+5+5+7+7+7=36

2. Ossz el 7 tábla csokoládét 12 gyerek között úgy, hogy egyik táblát sem vágod 12           egyenlő részre!

3. Az édes húgom apja anyósának a lánya, az nekem kicsodám?

4. A fennálló törvények értelmében feleségül veheti-e valaki az özvegye húgát?

5. Helyezz el egy 4×4-es négyzethálóban négy A betűt úgy, hogy minden sorban és           oszlopban, valamint mindkét átlóban csak egy betű legyen! Hány megoldás van?

Ha tetszik mindaz, amit leírtam, akkor kezdd ezzel:

Játéktanítás és Alkalmazás csomag

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály