A Himalája legmagasabb csúcsát a hivatalos verzió szerint az új-zélandi Edmund Hillary mászta meg először 1953-ban Tendzing Norgaj nepáli serpával. Ellenben nem kizárt, hogy őt ebben csaknem 30 évvel korábban megelőzte a brit George Mallory, másodmagával, Andrew Irvine mérnökhallgatóval.

A bizonytalanság fő oka, hogy George Mallory és társa sosem tértek vissza útjukról, így nem tudni, pontosan milyen magasra jutottak fel. Mallory holttestét 1999-ben ugyan megtalálták, de ez nem vezetett közelebb a rejtély megoldásához…

Amikor annak idején megkérdezték tőle, hogy miért akarja megmászni a Mount Everestet, azt válaszolta: „Mert ott van.”

Ez a „mert ott van”, nagyon sok tevékenységünkben jelen van, csak éppen máshogy fogalmazzuk meg: mert szeretjük csinálni, mert érdekel minket, mert értelme van. Mert magától értetődik.

De térjünk vissza még egy kicsit a két hegymászóra. Történetüket mindenki elolvashatja az interneten, ezt már nem folytatom.

Kettejük közül, aki biztosan, bizonyítottan teljesítette a hegycsúcs meghódítását, az Hillary volt.

Mindketten komoly sportmúlttal rendelkeztek, Hillary gyermekkorától kezdve gyakran járta a természetet, később pedig különböző expedíciós küldetésekben vett részt. Mallory is hasonlóan, ezenkívül aktívan evezett a cambridgei, egyetemi csapatban.

Tehát lehetőségük volt azt csinálni, amihez kedvük volt, amiben tehetségesek voltak, amiben ki tudtak teljesedni.

Kérdés, vajon azoknak a gyerekeknek, akiknek a táblás játékok műveléséhez van tehetségük és kedvük, azoknak van lehetőségük kibontakozni, kitörni? Egyáltalán találkozni velük? És ezzel egész személyiségüket fejleszteni?

Itt most nem elsősorban az elitszint elérésére gondolok, hanem arra, hogy kipróbálni,
belekóstolni van-e módjuk?

Nos, hogy ez teljesülhessen mindenhol, ezért tölthető le ingyenesen a Játéktanítás csomag, benne játékok és játékleírások beszerezhetőségével, két játékgyűjtemény biztosításával.

Ezen kívül még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály