Tudtad, hogy az ókori egyiptomiak már 5 ezer évvel ezelőtt is ismertek táblásokat, mint a Senet? Ez az egyik legrégibb, máig fennmaradt táblajáték. Ám az igaz, hogy szabálya már nem ismert, utólag rekonstruálták hozzá.

Ettől valamelyest fiatalabb – szintén egyiptomi eredetű – az Alquerque, a dámajátékok őse. Amely durván 3-3 és fél ezer éves lehet.

Az ókori görögök is játszottak a mai dámára emlékeztető táblást, amelynek Petteia volt a neve. Sajnos nem elég a tudásunk arról, hogy pontosan milyen szabályok szerint játszották!

Dámához hasonló játékokat a Római Birodalom népei is játszottak. Például a Latrunculit – amely a kutatók szerint kísértetiesen hasonlíthatott szabályaiban is a mai dámákhoz – a legionáriusok a hadjáratok során magukkal vitték Európa, Ázsia és Afrika országaiba.

Cáfolhatatlan tények – megdöbbentő számok a dámajátékról

Bámulatos, hogy egy dámarajongó, bizonyos Viktor Adamovics (Lettország) 120-nál is több dámajátékfajtát gyűjtött össze a világ minden tájáról.

Európa csaknem minden országában ismernek és játszanak valamilyen dámajátékot. Létezik angol, spanyol, olasz, német, lengyel, francia, cseh, orosz, török változat.

Meglepő talán, de van másfajta csoportosítás is, mégpedig valamilyen tulajdonság alapján: „ejtőernyős”, „sarkos”, „lépes”, „panoráma”, „egyirányú”, „háromszögű”, „négyszemélyes”, „gótikus”…

Milyen néven bukkanhatunk dámára más nyelveken? Itt van egy rövid lista: the checkers, the draughts, damspel, dammen, jeu de dames, saski, turku damasi…

A brazil dáma szabályai tökéletesen megegyeznek a nemzetközi dámáéval. Csak éppen nem 10×10-es a tábla, hanem 8×8-as.

Legnagyobb táblával a kanadai dáma rendelkezik, ez 12×12-es.

Érdekes, hogy a török dámát 8×8-as és 10×10-es táblán egyaránt játsszák. Ez az a variáns, amelyben egyáltalán nincs átlós elmozdulás. Éppen ezért nem pepita színezésű a tábla.

A nemzetközi változatot nevezik lengyel, vagy francia dámának is.

A dáma (orosz és nemzetközi) népszerűsége vetekszik a sakkéval a sakkjáték mekkájának számító Oroszországban.

Egy száznégyzetes (nemzetközi) játszma általában 50-70 lépésig tart. Ez komoly versenyzőknél 5-6 (!) óra kemény gondolkodást jelent.

Hihetetlen nagy számot eredményez egy „egyszerű” végjáték helyzet, 3 dáma figura elhelyezése 1 ellenében: 921 000 állást rakhatnánk fel.

Sokkal félelmetesebb számot kapunk, ha az összes lehetséges hadállást figyelembe vesszük:

17 784 854 538 843 488 647 729 000 000 000 000.

Ez a szám a következőképpen képzelhető el: ha a Földünket 0,1 mm nagyságú homokszemcsék alkotnák, akkor 6 Föld méretű bolygó épülne fel ezekből a homokszemekből.

Hogyan és hol alakult ki a 10×10-es nemzetközi dámajáték a 8×8-asból?

Meghökkentőnek tűnhet, hogy bár hazája Franciaország, mégis maguk a franciák lengyel dámának nevezték… 🙂 Az ám, de csak addig meghökkentő mindez, amíg nem ismerjük ennek a történetét! Ez pedig a következő…

A 18 századi Franciaország a dámajáték lázában égett. Mindenütt játszották, jóformán mindenhol dámakészletekbe és dámázókba „botlott” akkoriban az ember. Boltokban, piactereken, kávéházakban, szalonokban, főúri kastélyokban, sőt még magában a királyi udvarban is!

1723-at írtak akkor… A helyszín egy párizsi palota, vagy egy kávéház, ezt már nehéz kideríteni ennyi év távlatából. Szokásos mindennapi dámapartiját játszotta Rydgar márki és a „Lengyel”, aki egyes források szerint katonatiszt volt. Mivel mindketten nagy hírnévnek örvendtek, ezért szurkolókban sosem volt hiány! A „Lengyel” elmerülten gondolkodott a következő lépésen. Hosszas töprengése után olyasvalami történt, amire senki sem számított…

Hirtelen felugrott és gyors léptekkel elszáguldott, faképnél hagyva ellenfelét! Senki nem tudott magyarázatot adni erre az – akkoriban különösképpen – udvariatlannak számító cselekedetre. Ám eltelt néhány nap, és mindenre fény derült…

Botrányos magatartása utáni harmadik napon a „Lengyel” visszajött a palotába (kávéházba), és személyesen bocsánatot kért a márkitól megmagyarázhatatlan viselkedése miatt. Ezt követően pedig feltárta ennek okát is…

Szavai először döbbent csendet, majd általános lelkesedést váltottak ki a hallgatóságból. Amint kiderült, a „Lengyel” parti közben, az elemzés során a pillanatnyi álláshoz olyan kombinációt talált, amelyhez a megszokott 8×8-as tábla kicsinek bizonyult! Viszont két sorral megnövelve azt, már végrehajtható! Szenvedélyes játékosként, a felfedezés izgalmában, magáról megfeledkezve csak egyet tehetett: elrohant véglegesen, biztosan meggyőződni minderről. Mi történt ezután?

Azon nyomban előkerült a pár napja, frissiben elkészített 10×10-es tábla, és a „Lengyel” bemutatta a csodás kombinációt, amit a jelenlévők nagy ovációval fogadtak. Rydgar márkinak sem kellett több, pillanatok alatt felállították kezdőálláshoz a 20-20 korongot, és máris elkezdődhettek az összecsapások a 10×10-es táblán a francia márki és a lengyel nemes között, mindenki örömére. Mi volt a folytatás? Nem nehéz kitalálni…

Előbb a márki környezetében, majd egyre szélesebb körben vált ismertté és elismertté a dámajáték e formája, amelynek diadalútja máig is tart.

Hogyan hódította meg a Föld összes kontinensét ez a játék?

Franciaországból először átvándorolt Belgiumba, Hollandiába, majd a francia és holland gyarmatokra. Az első – még nem hivatalos – világbajnokságot 1885-ben rendezték meg, a hivatalosat 1894-ben. Az ezt követően sorra megrendezett világversenyeket felváltva nyerték a franciák és a hollandok. 1947-ben alakult meg a Nemzetközi Dámajáték Szövetség (Fédération Mondiale du Jeu de Dames – FMJD), amelyet négy szövetség hívott életre: a francia, a holland, a svájci és a belga. Ez a lépés robbanásszerűen hatott a játék népszerűségére, elterjedésére: Olaszország, Anglia, Brazília, Venezuela, Kanada, a volt Szovjetunió államai, egymás után léptek be a szervezetbe…

Milliók űzik kedvtelésből, vagy versenyszerűen Ausztráliától Norvégiáig, Szenegáltól Alaszkáig, USA-tól Kínáig. A szövetség székhelye jelenleg (2005-ös adat) Utrecht (Hollandia). Az Európai Dámajáték Szövetség  (EDC) székhelye pedig Szczecin (Lengyelország).

Tudtad, hogy Magyarország is tagja a Világszövetségnek (FMJD) és az Európai Szövetségnek (EDC)? Hát azt, hogy idén, 2014-ben megalakult a Magyar Dámaszövetség?

Örvendetes, hogy nemzetközi és hazai szinten is összefogtak a gó, a dáma, a sakk és a bridzs hívei és képviselői, hogy megalakítsák a Szellemi Játékok Nemzetközi Szövetségét (International Mind Sports Association, röviden IMSA), valamint a Magyar Szellemi Játékok Szövetségét!  Ugyanabban az évben, 2005-ben. Miért érezték ennek szükségét? Milyen céllal?

Azzal a céllal, hogy az olimpia és a paralimpia mintájára elindulhasson a szellemi játékok olimpiája is, az intellimpia. Erről találsz itt egy rövid beszámolót és képet: Peking, 2008.

Kik voltak azok a neves személyiségek, akiket megigézett, vagy megihletett a dámajáték világa?

Itt egy impozáns névsor: I. (Nagy) Péter orosz cár, Jean-Jacques Rousseau, Benjamin Franklin, Edgar Allan Poe, Voltaire, Charles Darwin, Lev Tolsztoj, Adam Mickiewicz, Bonaparte Napóleon.

Utóbbiról közismert volt, hogy elsőrangú játékos, szigorúan vitte magával a 100 négyzetes készletet a hadjárataiba is. Hogyan született a „Napóleon ütése” nevű ütéskombináció? Így szól a történet…

Az osztrákok elleni csata előestéjén Napóleon egyik segédtisztjével ádáz dámapartiba fogott. A táblát körülvevő nézőket egyre inkább az a meggyőződés kerítette hatalmába, hogy a táblán zajló összecsapás a másnapi ütközet előjele. Egyre nagyobb izgatottsággal figyelték a játék kimenetelét. Az izgalom akkor hágott igazán a tetőfokára, amikor a játszma során a következő állás alakult ki:

Napóleon játszott világossal (az ábrán piros), és az ő győzelmével végződött a játék. Mi a tanulság ebből?

Az, hogy ez a zseniális hadvezér és dámajátékos ezzel a kombinációs megoldással kombinációk felfedezésének egész garmadáját indította el, amely nagymértékben hozzájárult a dámajáték elméletének a fejlődéséhez…

Mi a dáma? Egy másfajta megközelítésben…

Idézetek híres emberektől a dámáról:

„A dáma egyszerű szabályai ellenére a zsenialitás melegágya.”

(Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) francia filozófus)

„A dáma művészet (és nem helyettesíthető a filmmel, vagy a zenével), a dáma sport (és nem könnyebb, mint a súlyemelés, vagy a jégkorong), a dáma tudomány (bár nem matematika). A dáma mindez együttvéve. Végezetül a dáma egyszerűen – dáma: meglepően egyszerű szabályaival és fantasztikus taktikájával.”

(J.F.Fomin orosz tudós)

Forrás

Penkalo Viktor: Hogyan játsszunk NEMZETKÖZI (100-négyzetes) DÁMAJÁTÉKOT? (Zalaegerszeg, 2005.)

Szentgyörgyi József: Dámaiskola (Móra Könyvkiadó, 1987.)

Zdzislaw Nowak: A malomtól a góig – 50 táblás játék (Gondolat, 1982.)

Még több dáma: Dámajátékok kiskönyve

Játéktanításhoz ajánlott

Mészáros Mihály: Játsszunk táblajátékot! (2012)

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály