Már elkezdődött a versenyszezon. Sakk, Gomoku (Amőba), Gó, „nemzetközi” Dáma… Ebben a sorrendben. Ezek a táblás játékok azok, amelyekből rendszeresen, évről-évre, felmenő rendszerben diákversenyeket rendeznek.
A sakkot nem kell bemutatni, mindenki ismeri, vagy legalábbis hallott róla, látott már ilyet. Évtizedek óta, jól bejáratott módon zajlanak a diákolimpiák. Körzeti, megyei és országos döntők követik egymást. Ma már – tudtommal – a Magyar Sakkszövetség rendezi és támogatja ezeket a versenyeket.
A másik három játék térnyerése folyamatos. Joggal, mert mindhárom komoly nemzetközi elismertséggel, elterjedtséggel – a Gó és Dáma szövetséggel is – rendelkezik. Góban és gomokuban nemzetközileg elismert játékosaink is vannak. A Magyar Gószövetség 2005-ben, a Dámajátékosok Magyarországi Szövetsége pedig tavaly alakult meg.
A gószövetség rendszeresen szervez gyerekversenyeket. Ugyanakkor a felmenő, diákolimpiai rendszerű versenyek főszervezője (és gyakran rendezője) mindhárom táblásból Köllner Ödön, aki egyúttal a magyar dámajátékosok szövetségének elnöke is. Elérhetőségei: kollnerodon@gmail.com, 06 20 515 5937.
Mi a hejőkeresztúri gyerekekkel sakkversenyekre 20 éve járunk, a többi versenybe a 2009/2010. tanévben kapcsolódtunk be. Azóta számos regionális, sőt több országos döntőt (Gó és „nemzetközi” Dáma) is rendeztünk a hejőkeresztúri iskolában.
Tapasztalatok, a teljesség igénye nélkül:
- Az Amőba és „nemzetközi” Dáma versenyek sikere egyedülálló. Szó szerint tömegesen jelentkeznek rá általában a gyerekek. Sokszor voltunk dilemmában, hogy válogató legyen, vagy mindenki indulását megengedjük. Mindkettőnek megvan a maga nevelési célzata. Olyan már nem egyszer előfordult, hogy két busznyi „hazai” gyerek vett részt itt, a helyben rendezett versenyen. Átlagosan harminc utazik máshová, legtöbbször Budapestre. (Hétvégi napon, felkel korán.)
- A dámajátékok népszerűsége az egyedüli, amely a Mancala játékokéval vetekszik. Minden iskolában sok híve lenne. Nem véletlenül lehet a világ talán legelterjedtebb játéka, a sokféle változatával. Annak ellenére, hogy szabálya nem tartozik a legkönnyebben átláthatók közé.
- Mindkettő játékra, de az Amőbára (Gomoku) különösen igaz, hogy számos olyan gyerek is ért már el benne sikert, aki addig még más területen nem brillírozott. Viszont vették a fáradtságot, hogy a szakkörön felkészüljenek. Mi lehet a népszerűség, a siker titka? A gyorsan, könnyen elsajátítható játékszabály, a versengés izgalma, a pergő játék, a játékos gondolkodás élménye. Legalábbis én így vélem.
- A versenyszerűen játszó gyerekek összetétele rendkívül heterogén, mindenféle szempontból. Azonban mindegyikük számára ugyanaz a dolog fontos: a siker, amely által többnek, jobbnak érzik magukat.
- Lelkesedésben nincs hiány, ám a versenyre való rendszeres felkészülést már jóval kevesebben vállalják. Azért ők sincsenek kevesen.
- A Gó kedveltsége szerényebb, mint az előző két játéké, de ez másutt is így van: például a gót Japánban (a Gó egyik fellegvára) is kevesebben játsszák, mint a shogit (japán sakk). Minálunk most csak tizenöt és húsz közöttire tehető a gót többé-kevésbé rendszeresen játszók, és nem több harminc-harmincötnél a gót ismerők száma. Ennek oka az időhiányban keresendő.
- A versenyre történő felkészülések, gyakorlások jó terepei a nevelői ráhatásoknak, az érzelmi-akarati tulajdonságok pozitív irányú kibontakoztatásának, mint például a kitartás, türelem, fair play, egymás tisztelete… Nem ritkán (pontosabban nap mint nap) ugyanis ennek éppen az ellenkezőjével találkozom a gyerekek körében. 🙁
- A bajnoki címek, a temérdek érem sok tanulónknak szerzett örömet az elmúlt évek során. Ezek az eredmények úgy születtek, hogy a gyerekek nem váltak specialistákká. Úgy, hogy ezeken a táblásokon kívül, „számtalan” más játékkal, versenyjátékkal is foglalkozunk, aminek határt csak az órarend szab: Loa, Mancala-Oware, Hétpróbások Bajnoksága, Logikaszinó… Csapatban, egyéniben egyaránt. Természetesen a sok játék és verseny miatt meg kell elégednünk az időszakos, kampányszerű felkészüléssel.
Egy szó, mint száz: azért ajánlom minden gyereknevelő intézményben (általános és középiskolában, kollégiumban) a versenyzési lehetőségek biztosítását, mert a versenyzés arányaiban is sok diák számára fog jelenteni értelmes célt, ehhez kapcsolódóan pedig kikapcsolódást, hobbit, a szabadidő hasznos eltöltését, társas kapcsolatokat, a szabályok betartásának szükségességét, önismeretet (nyerő-vesztő helyzet feldolgozása), ezáltal pedig számunkra kiváló nevelési alkalmakat.
Ja, és a talán legfontosabbat nem is említettem: rengeteg vidámságot, jókedvet, örömöt a gyerekeknek és a nevelőknek is.
Az Amőba tanulásában sokat segíthet:
Amőba alapok és néhány változat
„nemzetközi” Dáma:
A dámajáték rövid története. Érdekességek a dámáról
A Góról:
Szakköri munkához ajánlott:
Letölthető versenykiírások:
Gomoku országos döntő (Új időpont április 3.!)
Gó regionális döntő (Budapest, Közép-Magyarország)
Gó regionális döntő (Észak-Magyarország)
„nemzetközi” Dáma regionális döntő (Budapest, Közép-Magyarország)
„nemzetközi” Dáma regionális döntő (Észak-Magyarország)
„nemzetközi” Dáma országos döntő
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!
Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály