Mielőtt rátérnék, nézz bele, ha van időd és kedved ebbe a legalább 5-6 éve készült videóba:

Ajánlatom

Szeretném felajánlani a személyes segítségemet azoknak az intézményeknek, akik táblajátékos foglalkozások elindításán gondolkodnak, vagy már el is határozták azt! Vagy egyszerűen csak kíváncsiak rá! Miből állhat ez a segítség?

Az érintett nevelők számára táblajátékos foglalkozás megtartása, amelynek céljai:

• játékcsaládok, általános jellemzőik bemutatása
• játéktanulás, kötetlen játék
• módszertani fogások
• az egyes játékok lehetőségei: mire használhatók, mit fejlesztenek
• a játékok és a versenyek nevelő és fejlesztő hatásai

Részletesebben: a program bemutatása

Ezen kívül bármilyen táblajátékokhoz és/vagy alkalmazásukhoz kapcsolódó kérdésre szívesen válaszolok, ha tudok.

Mi vezetett erre az elhatározásra?

Gondolatok az iskoláról

Ahelyett, hogy itt bölcselkednék, inkább néhány találó gondolatot szeretnék megosztani igazi szakértőktől… Olyan gondolatokat, amelyekkel én lényegüket tekintve teljesen egyetértek, azonosulni tudok. Úgy gondolom, hogy ezek igazságát nap, mint nap láthatjuk és tapasztalhatjuk…

„Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye.”                                                                                                                          (Albert Einstein)

„Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”                                                                                                 (Albert Einstein)

„A való világban valami sokkal többre van szükség, mint jó érdemjegyekre. Hívhatjuk rámenősségnek, kurázsinak, belevalóságnak, elszántságnak, virtusnak, agyafúrtságnak, merészségnek, állhatatosságnak és éleseszűségnek. Ez a tényező, bárhogy is nevezzük, sokkal inkább meghatározza az emberek jövőjét, mint az iskolai bizonyítványuk.”                                                                        (Robert T. Kiyosaki)

„Az ipari kor maradványa, hogy sok ember az állam gondoskodásában bízik. Ma egyre nagyobb problémákkal kell szembenéznünk, ha az államra igyekszünk hárítani egyéni anyagi felelősségünket.”                                            (Robert T. Kiyosaki)

„A Nike jelmondata a „Just do it” annyit jelent, „Csináld csak!” – Nos, erre van szükség. Sajnos az iskolában azt tanították, nem szabad hibázni. Tanult, értelmes emberek millióit bénítja meg a hibák elkövetésétől való félelem. Az egyik legfontosabb tanári tapasztalatom, hogy az igazi tanulás szellemi, érzelmi és fizikai folyamat egyszerre. Ezért mindig jobb tenni, mint tétlenkedni, mint passzivitásba burkolózni. Ha cselekszünk és hibázunk, legalább megtanulunk valamit mentálisan, érzelmileg és/vagy fizikailag. Aki mindig a helyes választ keresi, gyakran az „analízis-paralízis” nevű betegségbe esik, mely kór, úgy tűnik, számos művelt embert megtámadott. Egy szó, mint száz, csak hibák által tanulhatunk. Úgy tanultunk meg járni és biciklizni, hogy hibákat követtünk el. Azok az emberek, akiket a hibáktól való félelmük visszatart a cselekvéstől, mentálisan értelmesek lehetnek ugyan, de érzelmileg és fizikailag biztosan sérültek.”                      (Robert T. Kiyosaki)

„A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.”       (Szent-Györgyi Albert)

„A fejlődéssel hatalmas információtömeg vált könnyen elérhetővé. Az információk elérhetősége lényegében érdektelenné tette az ismeretek iskolában történő megszerzését. Az információk kezelése, rendszerezése, szűrése és felhasználása végül is a tanulás maga vált fontos tudássá.”                                        (Gyarmathy Éva)

„A gondolkodást eleve gátolja a hétköznapi pedagógiának az a gyakorlata, hogy a megoldást, az egyetlent keresteti. A mai tanulók a jövő még nem ismert problémáival állnak majd szemben. Ezért nem a most ismert megoldásokra kell tanítani, hanem a megoldandó probléma meglátására.”                      (Gyarmathy Éva)

„Az életben nem az a fontos, hogy mit tudsz, hanem az, hogy mit csinálsz jól!”                                                                                                                                      (Kajárik Béla)

„A jó iskola kérdése nem az, hogy “lássuk, mit nem tudsz”, hanem, hogy “mit tudsz”, a te sajátos képességeid (és az intelligenciák legalább nyolcféle formája) szerint.”                                                                                                       (Vekerdy Tamás)

„A hajszolás a tananyagban nem ér semmit. A felejtés számára hajszolunk és tanítunk.”                                                                                                   (Vekerdy Tamás)

„Mindig kész vagyok tanulni, de nem mindig szeretem, ha tanítanak.”                                                                                                                                           (Winston Churchill)

„Nem taníthatunk az embereknek semmit, mindössze segíthetünk nekik megtalálni a tudást önmagukban.”                                                                               (Galileo Galilei)

„Az egyetlen tudás az alkalmazható tudás. Az ismeretek csupán a tudás illúzióját adják. Csak abban érsz el fejlődést, amit csinálsz. Alkalmazható tudásra kizárólag gyakorlással lehet szert tenni.”                                                                 (Braskó Csaba)

Ráadásként pedig itt vannak a problémák…

Feltételezem, hogy számotokra sem ismeretlen egyik-másik a felsoroltak közül:

• Tanulási nehézséggel, figyelemzavarral küzdő gyerekekkel is lehet találkozni az intézményben.
• Egyre több magatartásbeli problémával kerültök szembe tanítványaitok részéről.
• Vannak diákok, akiknél a szülői háttér nem tölti be hivatását, ezért náluk a kulturált viselkedésminta „hiánycikk”.
• Bizonyos gyerekek esetén elsősorban nem a család a nevelés helyszíne, forrása, hanem inkább az „utca”, a média.
• Sok tanuló nem rendelkezik célok kitűzésének a képességével, vagy azok megvalósításához szükséges hozzáállással.
• Úgy érzitek, hogy a gyerekek egyre kevésbé taníthatók eredményesen a hagyományos kereteken belül.
• Kevés idő és lehetőség van olyan értelmi és érzelmi intelligenciához – ezen belül szociális kompetenciákhoz – sorolható készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a kialakításához, fejlesztéséhez, mint: kapcsolatteremtés, együttműködés, önbizalom, önállóság, döntés, felelősségvállalás, segítségnyújtás, lényegre törő fogalmazás-beszéd, fair-play szellem, következtetés, helyzetfelismerés, kitartás, találékonyság, lényeglátás, összpontosítás, önuralom, szervezés-vezetés, problémamegoldó gondolkodás, ésszerű kockázatvállalás, kezdeményezés, konfliktuskezelés stb.
• Szintén kevés idő és lehetőség van olyan magasabb szintű gondolkodást igénylő kérdések és feladatok felvetéséhez/megválaszolásához, mint: Tervezd meg…!, Készítsd el …! Változtass…! Mit gondolsz…? Értékeld…! Próbáld ki …! Találj ki…! Fejlesszük…! Javítsuk…! Miért gondolod így? Meg tudod magyarázni, hogy miért? stb. kezdetűek…
• Nem(csak) ismerethalmazt nyújtó intézmény szeretnétek lenni, hanem az életre felkészítés fontos terepe.

Ugye jó lenne olyan módszer-, vagy eszközrendszer, amely megoldaná ezeket a problémákat? Amely hidat jelentene a kitűzött célok és a fennálló helyzet között! Valójában több módszer, eszköz létezhet és létezik is, amivel előrehaladás érhető el… Persze egyik sem máról holnapra. És egyik sem küszöböli ki teljesen a problémákat. Szerintem nem is létezik ilyen, mert a problémák már túlmutatnak a rendszeren. Én is csak olyat tudok ajánlani, amely kizárólag hosszú távon, de képes enyhíteni a gondokon… Viszont ez nem elhanyagolható!…

Mi volna ez?

Igen, a táblajátékok valóságos arzenálja az, amit ajánlok: mint eszközt, a gyakorlásához tartozó módszerekkel együtt.

Miért pont ezt? Egyrészt, mert hosszú évek óta eredményesen használjuk a diákok nevelésében, fejlesztésében a hejőkeresztúri iskolában. Másrészt, mert nem ismerek más, ennyire sokoldalú, a mai kor pedagógiai követelményeivel ennyire kompatibilissé tehető eszközt és ennek gyakorlati módszertanát.

Mit nyújthat a táblajáték? Milyen előnyök és hasznok származhatnak alkalmazásából?

Mindenképpen a fentebb sorolt problémák megoldása felé haladás.

És nézzünk néhányat még…

• A gyerekek fölösleges energiáinak a lekötése.
• A szabadidő értelmes eltöltése.
• Igényes, magas szintű játékkultúra megteremtése.
• Közösségépítés, közösség erősítés.
• Problémamegoldó gondolkodás, stratégiai-taktikai érzék fejlődése.
• Sikerhez juttatás – önbizalom, önbecsülés erősödése.
• Udvariasság, a másik fél megbecsülése, tisztelete
• „Örömtevékenység” az iskolában.
• Bal-jobb agyfélteke kiegyensúlyozott használata – harmonikus nevelés.

Úgy gondolom, nem éltek emberek még olyan korban, amikor ennyire szükség lenne ezekre a tulajdonságokra!

Mire építem mindezt?

Sok-sok év tapasztalatára. Nézzük a minimumot: ha csak néhány gyerekkel sikerül is megszerettetni egy iskolában a táblajátékot, megéri. Már pusztán a játszás fejleszteni fogja őket, célzott gyakorlatok nélkül is: gondolkodnak, együttműködnek, szembesülnek önmagukkal (győzelem-vereség), jobban megismerik egymást stb.

„Az én történetem – Táblajáték” menüpont alatt találsz még egy, 3 évvel ezelőtt készült videót, amelyben igyekszünk megvilágítani a táblajátékok sokrétű nevelő hatását.

A táblajátékok iskolai bevezetése a pedagógus szemszögéből nézve: nem igényel nagy lekötöttséget, „kicsiben” is elkezdhető. Tantestületenként biztos van egy-két ember, aki szívesen elkezdené… Nekem legalábbis ez a tapasztalatom. Csak nem tudja, hogyan fogjon hozzá…?! Ez azonban nem lehet akadály! Ma már sok, jobbnál-jobb, használható anyag hozzáférhető, főleg az interneten. Különösképpen a www.jatektan.hu oldalt ajánlom böngészésre a Játéktan jegyzettel együtt, de én is igyekszem felnőni a feladathoz ezzel a honlappal, írásaimmal és könyvekkel…

Elérhetőségeim: memihaly[kukac]gmail.com, info[kukac]meszaros-mihaly.hu

+36 20 222 9813

További sok sikert kívánok a munkátokhoz!

Mészáros Mihály