A legújabb „sláger” minálunk… Az ötödikesek szó szerint rajonganak érte. A negyedikesek még nem. Valószínűleg csak azért nem, mert nem tudnak róla, nem találkoztak még vele. 🙂 Nemsokára azonban nekik is bemutatom ezt az elképesztően szellemes, remek játékot.

Vargha Balázs Játékkoktél című játékgyűjteményében találkoztam vele először.  Dr. Nagy László Játéktanán sokáig kinn volt a kezdőlapon. Ugyanitt letölthető innen különböző formában, szép grafikával, játékszabállyal együtt: Teknősbéka játék

Játszható kövekkel, érdemes a táblát A3-ra felnagyítani. Vagy színezéssel.

Játékszabály – a teknőctől elvonatkoztatva:

Az egymással szomszédos különböző sokszögek – háromszög, ötszög, hétszög – csúcsait kell kövekkel elfoglalni, vagy kiszínezni.  Ha valamelyik sokszög csúcsainak több mint a felét elfoglalod, akkor a tiéd az a sokszögterület. Annyi pontot ér, ahány csúcsú (oldalú) a sokszög. Például, ha valamelyik játékos elfoglal a hétszög hét csúcsából négyet, ötöt, hatot, vagy hetet, akkor övé a hétszög és a vele járó hét pont.

A játék végeztével a játékosok összegzik a pontjaikat. Az nyer, akinek több pontja lesz.

Melyek a legértékesebb mezők? Amelyekben minél több és nagyobb értékű területrész találkozik.

Néhány változatot is leközlök pusztán a kísérletezés kedvéért, de ezek inkább csak az elszámolásra vonatkoznak és nem a játékszabályra. Jelzem, hogy csak ötletek, nem kipróbált variációk:

1. Az elfoglalt terület nem annyit ér, mint ahány csúcsa van, hanem amennyit elfoglalt belőle a többséggel bíró játékos. Tehát, ha a hét csúcsból ötöt foglalt el, akkor öt pontot kap érte.

2. Az előző példával élve: ha a hét csúcsból ötöt elfoglal, akkor három pontot kap, mert 5 – 2 = 3. (Öt csúcs a sajátom, kettő a játszótársé.) Tehát a csúcsok számának a különbözete adja a pontszámot. Kisebbeknél a kivonás gyakorlására is jó lehet. Persze úgy is lehet, hogy ötöt kap, a játszótárs pedig kettőt. Felvethető, hogy milyen pontok elfoglalása célszerű? Mindegyik mezőpont annyiszor egy pontot ér, ahány sokszög csúcsa, ezért célszerű olyan helyekre tenni a köveket, amelyek minél több sokszögnek közös csúcsai. Mivel a teknőctábla eléggé homogén, ezért ez a számolás vélhetően nem teszi izgalmasabbá a játékot.

3. A gyerekek adnak értéket a sokszögeknek a játszma megkezdése előtt. Ez erősen módosíthatja az eddig bevált stratégiát. Relatíve nagy értékű terület elfoglalása már győzelmet jelenthet. Ebben az esetben viszont a páratlan számú csúcs a kezdő győzelmét vonja maga után. Éppen ezért ilyenkor esélykiegyenlítési céllal páros számúak is lehetnének a csúcsok. Ha csak nem az a célunk, hogy észrevetessük a gyerekekkel az előbbi összefüggést.

4. Nagy értéket is adhatunk a sokszögeknek, akár három-, vagy négyjegyű számot is, ha célunk az összeadás gyakorlása. Az értékadást rábízhatjuk a diákokra. Egy darabig ez a változat is érdekes lehet. Azonban túlzásba nem vinném, a számolás ne menjen a játék rovására.

5. Összeadás helyett szorzás is dönthet az összes pontszámról, a sorrendről.

6. Általánosíthatunk – bizonyos értelemben. Nem ragaszkodunk a három-, öt-, hétoldalú, sőt a páratlan oldalszámú sokszögekhez sem. Ezek formájához sem, ami lehet akár konkáv is. Természetesen az egész tábla, a teknős formájához sem. 🙂 Előnye, hogy bármikor, bárhol megrajzolható, a gyerekekkel is. Hátránya, hogy nem lesz olyan esztétikus és jópofa.

7. Meg is fordíthatjuk a játékot. (Vesztő játék.) Ugyanilyen szabályok mellett az nyer, akinek kevesebb pontszáma gyűlik össze a játék végére. (Vagy egy másik: az viszi a terület pontértékét, akinek kevesebb elfoglalt mezőpontja van itt.)

8. Háromszögmezős tábla: csak háromszögekből áll a tábla.

9. Négyzettábla (pl. a sakk): csak négyzetmezők alkotják a táblát.

10. Hatszögtábla, ötszögtábla: mint az előző kettő. Ezeknél az azonos sokszögekből álló tábláknál talán érdemes megvizsgálni a nyerő stratégiát. (Ajánlott mini, legalábbis kisebb táblákon.) Például kinek van és hol kezdjen?

11. Több változat egybegyúrása.

12. Az egy területnél (sokszögnél) legtöbb mezőpontot elért versenyző nyer, függetlenül az összes, elért pontszámtól. Ha ez egyenlő, akkor a következő ilyen dönt. Például, ha valaki elfoglalja egy terület összes pontját. Ha az ellenfél is rendelkezik ilyennel, akkor a nagyobbik terület dönt. Ha egyenlő ez is, akkor a következő sokszögterület a kérdés.

13. Egyéni játék: meghatározott számú (pl. 10-15-20) kő esetén a lehető legtöbb pontértékű mező elfoglalása az eredeti, többségi szabály szerint.

14. Olyan pontok a peremen, amelyek nem feltétlenül csúcsok.

15. Előbb a területfoglaló játék, utána adni értéket a területeknek, bizonyos korlátok és szabályok mellett: például csökkenő számsor alapján. Ez két játékszakaszt jelent. Vagy a sokszög elfoglalása után rögtön értékadás: gazdálkodni bizonyos számhalmazból, pl. {10, 8, 8, 6, 6, 4, 4…}. (Számíthat a sorrend is, vagy lehet tetszőlegesen választható.) Ez lehet egy szorzó is. Felmerül a kérdés: felhasználom, elhasználom-e a legnagyobb pontszámot a már biztosan elfoglalt területemre, ha az csak egy háromszög? (3 × 10 = 30) Vagy inkább tartalékolom későbbre, egy hétszögre? (7 × 10 = 70) Lehet kényszerűség is: az elsőnek elfoglalt területem kapja a 10-es szorzót. Így nagyobb harc fog folyni az értékesebb területek mihamarabbi elfoglalásáért.

És folytathatjuk a sort…

Területfoglalós játékok: Dots, Blokus…

További területfoglalósok itt is: 50 válogatott, sakktáblán (is) játszható táblás játék PDF

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

Kattintson ide a feliratkozáshoz az ingyenes Játéktanulás + Alkalmazás alapcsomagokra!

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály