4. Táblajátékok tanítása: Egyszerűbbtől haladjunk a bonyolultabb, az összetettebb felé

 a) Konkrét játék esetén

 Leegyszerűsítvén az eredeti szabályt, lépésről lépésre bővítvén azt, eljutni az eredetihez: Mancala, Pylos, Sakk (akár éveken át), Pente (először Amőba) stb. A Sakkhoz történetesen rengeteg rávezető feladvány- és páros játék létezik, amelyek némelyike a matematikai feladványirodalom gyöngyszemei közé tartoznak. A matematikatörténet olyan nagyságai indították el egyiket-másikat, mint Leonhard Euler – „bejárási” problémák, Carl Friedrich Gauss – „lefedési” problémák. Ma már ezek szoros kapcsolatban állnak a diszkrét matematikával. A gráfokkal, a kombinatorikával, az algoritmusokkal… Azokkal a területekkel, amelyekkel a magyar matematika olyan világhírű, legendás nagyságai foglalkoztak, és foglalkoznak ma is, mint Erdős Pál, Lovász László, vagy Szemerédi Endre.

Tehát bevezető feladványok, rávezető játékok – Sakkhoz… Néhány közülük: a sakktábla bejárása huszárral és más tisztekkel, huszárok cseréje, futók cseréje, „nyolc királynő” probléma, lóugrásos „tili-toli”, Ratsuk, Joust…

b) Több játék, játékcsalád esetén

A könnyebb szabályú, áttekinthetőbb játékokkal, játékcsaládokkal indítsunk: Tőtikék (Nyerővonalasok), Dobókockások, Isola, Hídépítősök, Színváltósok, Szoliterek, Előnyadósok, Lerakosgatósok, Táblabejárósok, Malmok, Halmák stb.

Táblajátékok tanítása közben felvetődik: mit jelent, hogy „könnyebb szabály”? Egyszerű: jobbára egyféle mozgás, lépésmód jellemzi. A játék célja is „tiszta ügy”, egy kisgyerek is megérti: például egy vonalba rendezés, összekötés folytonos vonallal, több saját jelhordozó (bábu, kő) „előállítása” stb.

c) Rövidebb lefolyású játékok választása

Például gyorsan, néhány lépésben elérhető a győzelem. Vagy kisebb táblájúaké, akár az eredetinek kisebb méretű táblára való átültetése révén.

A rövidebb lefolyású játékok biztosítják a változatosságot, ezért az érdeklődést jobban fenntartják. A játékokkal még csak ismerkedő, türelmetlenebb gyerekek esetén is száműzik az unalmat. Kisdiákoknál különösen eredményes és ajánlott ilyen jellegű játékokat „csatasorba állítani”. Mint például a következőket:  Tőtikék, Malmok, Amőba, Atari Gó, Vilbergen–Lahti–Hageby, Gomullo, A róka és a libák, Joust, Malacfogó (Neutron), Isola, Fanorana, Surakarta, Szidzsa, Mancala, Seth…

A legtöbb játék „élvezeti értéke” nem sérül, ha a megszokott, alapváltozatnál kisebb táblán játsszuk. 🙂 Például az egyik legszórakoztatóbb sakkvariáns a Polgár László által kifejlesztett 6×6-os „szupersztár” Sakk. Szerintem a 10×10-es „nemzetközi” Dáma tanulását is meg kell, hogy előzze a vele azonos szabályú, de 8×8-as táblájú „brazil” változat.  (Vagy akár a 6×6-os, két-két soros.) A Malacfogót, vagy az Áttörést is lehet nagyobb táblákon játszani, de talán 5×5-ös táblán a legműködőképesebbek! Amint a Szidzsa is… Reversi…? Kezdjük 8×8 helyett 6×6-on!

Ha figyelünk a fenti szempontokra, akkor a táblajátékok tanítása sok örömmel és sikerélménnyel ajándékozza meg a gyerekeket is és bennünket is. 🙂

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály