A táblajátékok tanításának 5 legfontosabb szempontja – 2. rész

2. Táblajátékok tanítása: Motiváció, sikerélmény

7próba 2014.03.21 (105) Valójában ezzel a szemponttal is kezdhettem volna… Gyorsan egy fontos megjegyzés: ezek összefüggenek egymással, mi több, szétválaszthatatlanok! 🙂 Miért fontos a siker?

Mert mindenki ezt keresi, mert az emberi lét egyik fő értelme, lényege. A célokkal rendelkezők számára pedig különösen az, hiszen el akarják azt érni, vagy legalábbis közelíteni hozzá. Még egy bármilyen valláshoz tartozó szerzetes is sikeres akar lenni, ha másban nem, hát Isten és az emberek szolgálatában, vagy éppen a lemondásban.

Az 1. részben kifejtett sokszínűség is szolgálja ezt a célt, meg az ezután következők is (életkori sajátosságok figyelembe vétele, fokozatosság). Mint már említettem az előző bejegyzésben, sok táblajáték alkalmazása esetén mindenki jó lesz valamiben. Minden gyerek rátalál előbb-utóbb olyan játékra, amelynek a belső világa és az övé összetalálkozik, amelynek az elsajátítása nem okoz gondot. Ez már önmagában is siker!

7próba 2014.03.21 (36)

Nézzük, táblajátékok tanítása során mivel lehet még „felturbózni” a sokszínűségen kívül a játékfoglalkozásokat, hogy azok minél vonzóbbá válhassanak a lurkók számára!

Sokszor bebizonyosodott már, hogy a gyakori dicséret milyen erős motiváló tényező! Mit dicsérhetünk? Szinte mindent. Legalábbis keressük az alkalmat rá! Egy jó lépés megtételét, versenyen való kiemelkedő szereplést, önmagához mért előrehaladást, valamilyen próba teljesítését, a terem rendbetételét stb.

A táblajátékok tanítása folyamán, alkalmanként beiktatva, a versenyek biztosítása, a megmérettetés az egyik legjelentősebb motiváló tényező. Házi versenyek, erőpróbák, Hétpróbák, Logikaszinó, Talponmaradós, hagyományos értékelésűek (szellemi diákolimpiák): körmérkőzéses, svájci rendszerű stb. Nagyon sok gyerek „labdába rúghat” ilyenkor: bizonyára lesznek olyanok is, akik meglepetést okoznak majd a szereplésükkel, akik eddig nem nagyon „bizonyítottak” a tanórákon.  Természetesen az úgynevezett „eminensek” számára is „terem babér” majd bőven.

7próba 2014.03.21 (96)

Tehát ezek a versenyek nem kis mértékben hozzájárulnak a diákok pontosabb önértékeléséhez, visszajelzést adnak arról, hogy hol is tartanak. Szembesülni fognak azzal, hogy hosszú távon csak a kitartás, a szorgalom és a tudás hozza meg a gyümölcsét. Mindeközben nő az önbecsülésük, az önbizalmuk.

A fentebb említett Hétpróbák, Logikaszinók és „Maradj talpon!” vetélkedők haszna pedig felbecsülhetetlen… Hihetetlen, mennyi lehetőség rejlik bennük! (No, meg az Elmetörőben.) Hozadékuk jóval túlmutat a hagyományos oktatás keretein. Mondhatnám, fényévekkel előtte jár… Elérkeztem ahhoz a részhez, amelynek kifejtése már nem fér bele ebbe az írásba. Röviden jegyzem meg: ez már a „lifelong learning”, azaz az „élethosszig tartó tanulás”, valamint a vállalkozói kompetenciák területére vezet.

7próba 2014.03.21 (94)

A mindennapok során – táblajátékok tanítása közben – azonban legfontosabb a játékok kiválasztása és „tálalása”. Ez még szorosabban kapcsolódik az életkori sajátosságokhoz, a sokszínűséghez, eredményessége pedig nagyban függ a pedagógus személyiségétől.

Minden táblajáték érdekes, kinek, melyik jobban! Léteznek persze népszerű és kevésbé népszerű táblások. Milyen játékot alkalmazzunk? Melyek a legnépszerűbbek? Hogyan tehetők még „fogyaszthatóbbá”? Jogosak e kérdések, amelyekre most csak röviden válaszolok. Ez egy sokkal nagyobb lélegzetű írás témája lesz…

Vannak garantáltan sikeres táblajátékok, mint a Mancala, Fanorana, Surakarta, Dámák, Tőtikék, hogy csak néhányat említsek… Ezek csaknem mindenkinél beválnak. (A Sakk ugyan közkedvelt játék, de a gyerekek egy része túl bonyolultnak tartja már az elején, ezért idegenkedik tőle. Ennek több oka is lehet… Viszont a gyerekek másik része kifejezetten érdeklődik iránta.) Nem emlékszem egyetlen olyan esetre sem, hogy egy diák elutasította volna a Mancalát! Legfeljebb egy idő után megunta. Akár kisiskolás, akár nyolcadikos.

Egy táblajáték attól is lehet érdekes, vagy nem, hogy mennyire felel meg egy bizonyos életkornak! Mitől érdekes még? Tapasztalataim szerint az egyszerű, átlátható szabályok, a gyorsan változó, de bonyolultabb állások, a rövidebb, pergő partik és a sok ütés előnyös tulajdonságot jelent minden korosztálynál.

Táblajátékok tanítása közben hogyan tehetjük érdekesebbé a foglalkozást, a játékot?

Kicsiknél mese, történet költésével a játékszabályhoz, a játék céljához. Saját játékok, játéktáblák készítésével. Új szabályok megalkotásával, az eredeti kiegészítésével, átalakításával. A tábla méretének, formájának, a mezők jelentésének a megváltoztatásával. (Kreativitás!)

Mi jöhet még számításba a népszerűsítés terén?

  • Játszhatjuk többen, vagy gyakori ellenfélcserével.
  • Feladványok megoldásának díjazása. Játéklapok, feladatlapok vezetése, kitöltése, a gyakorlatok végrehajtása. Pontverseny, próbák teljesítése.
  • Versenyóra használata. Táblajátékok a számítógépen, vagy az interneten, de csak kiegészítésként!
  • Az ellenfelek kedvező megválasztása.
  • Végül, de nem utolsóként a jó hangulat biztosítása.

Még több témába vágó írás és folyamatosan frissülő tartalom:

 

Tetszett a bejegyzés? Ha igen, oszd meg másokkal is!

Ezt az anyagot bárki felhasználhatja, terjesztheti – egy feltétellel: ha szerzőként feltünteti a nevemet! Mészáros Mihály

2 hozzászólás a(z) “A táblajátékok tanításának 5 legfontosabb szempontja – 2. rész” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.